Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

V. Folyószabályozás

A kétféle vízfolyás szabályozása alapvetően eltér egymástól és ott, ahol a két kategória határán vagyunk, zavarok állhatnak elő.

Az eldöntendő kérdés; hol van a két kategória között az elválasztó határ. Károlyi az eddigi megfigyelések alapján az évi közepes vízhozamok függvényében osztotta két kategóriába a medrüket szabadon alakitő és medrüket szabadon nem alakitó folyókat. A 4. táblázatban feltüntetett két kategória között a KÖQ = 15 m3/s-os vízhozamot választotta határértéknek. Természetesen éles határt a két kategória között vonni nem lehet, hiszen látható, hogy pl. az Ipoly is az első kategória határán van annak ellenére, hogy szabályozását jelenleg lényeges szelvénybővitéssel hajtják végre.

4. táblázat

A folyók osztályozása a vízhozam függvényében

A medrüket szabadon alakitó kanyargós folyók

Medrüket szabadon nem alakitó vízfolyások

Folyó neve

KÖQ

m*Vs

Folyó neve

KOQ

m3/s

1. Duna

2360

1.

Rábcax

12, 0

2. Dráva

607

2.

LajtaX

10, 0

3. Tisza

376-819

3.

Sióx

10, 0

4. Maros

150

4.

Zagyva

8, 0

5. Mura

150

5.

Berettyó

7. 8

6. Szamos

123, 6

6.

Marcal

6, 7-7, 3

7. Bodrog

111

7.

Bodva

6, 9

8. Hármas-Körös

105

8.

Kapos

5, 3

9. Kettős-Körös

58, 3

9.

Zala

5, 0-6, 0

10. Rába

31,2-42,7

10.

Sárvíz

3, 65-7,

11. Sajó

20, 4-32, 6

11.

Fekete-viz

4, 50

12. Hernád

29, 9

12.

Kraszna

3, 49

13. Fekete-Körös

29, 0

13.

Túr

3, 3-4, 0

14. Sebes-Körös

25, 2

14.

Torna“

2,0

15. Fehér-Körös

23, 6

15.

__ XXX

Tárná

1,3

16. Ipoly

18, 0-22, 6

Megjegyzés, x^ggtcrséggs csatorna, XXMarcal mellékfolyója, XXXZagyva mellékfolyója