Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák
A vízépítési fagyálló tömör lerméskő térfogatsúlya 2,3—2,8 Mp/m3 között változik, anyagától függően. A kőhányás térfogatsúlya 1,3—1,7 Mp/m3. A vízépítési célokra felhasznált terméskőnek meg kell felelnie az MSZ 1998 és az MSZ 1991 számú szabványok előírásainak. Üj kőbánya nyitásakor a kőből kőzettani, vízfelvételi, fagyállósági és nyomószilárdsági vizsgálatok céljára mintát kell venni. A vizsgálatokat az MSZ 1991 Természetes építőkövek vizsgálati módszerei c. szabvány szerint kell elvégezni. 1.12. Kőbeszerzési lehetőségek A vízépítési munkákhoz szükséges terméskő az ország különböző területein üzemelő saját, ÉVM, TSz-i, valamint községi tanácsi kőbányákból biztosítható. A vízügyi szolgálat saját kezelésében jelenleg négy működő kőbánya van: a Duna mentén a dunabogdányi, a Tisza mentén a Bodrog torkolatánál a tokaji Patkó kőbánya s ettől nem messze a csurgókúti kőbánya, a Dráva mentén pedig a mária- gyüdi bánya. Az első három kőbánya nagy előnye, hogy a terméskő a munkahelyre vízi utón szállítható. 1.2. A KŐ SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKODÁSA 1.21. Külső szállítások A terméskövet a bányából a munkahelyre szállíthatják vízi úton, vasúton, ill. közúton. A vízi szállítást általában 150-600 Mp teherbírású vontatott vagy önjáró kövesuszályokban bonyolítják le. A vízi szállításra kis merülésű uszályok és vontatók a célszerűek, amelyek a nyári és őszi alacsony vízállások idején is használhatók. Igen jól beváltak a MAHART 14-16 dm merülésű 350-450 Mp teherbírású önjáró uszályai. Vízi szállítás esetén a rakodások gépesítésével a hajófordulók meggyorsítására kell törekedni. Az állandóan, valamint az időszakosan hajózható folyóinkról, folyószakaszokról és azok hosszáról az I. fejezetben közlünk adatokat. Vízi úton a kőanyagot a vízügyi igazgatóságok részben saját hajóparkjukkal, részben pedig a MAHART vízi járműveivel szállítják. A hajózáshoz szükséges hatósági előírásokkal az V. fejezet 5. pontjában foglalkozunk. Vasúti szállítás esetében rendszerint rövidebb-hosszabb közúti szállítás is szükséges, hogy a kőanyagot bányából a vasútállomásra juttassák. Avasúti szállítások megszervezését, továbbá az érkező kőszállítmányok gyors kirakása és továbbszállítása érdekében szükséges intézkedéseket részletesen a III. fejezet 1.8. pontjában tárgyaljuk. Ugyanebben a fejezetben ismertetjük a következő pontban foglaltakkal összefüggő teendőket is. A közúti szállítások. Az építési anyagokat lehetőleg szilárd burkolatú úton kell szállítani. Földúton a szállítást olyan időszakra kell ütemezni, amikor az utak várhatóan járhatók. A külső szállításokat úgy kell megszervezni, hogy a munkák kezdetekor az építési kőanyag a helyszínen rendelkezésre álljon, vízi szállítás és uszályból való kőbeépítés 106
