Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
2.7. BEFEJEZES Láttuk, hogy a folyószabályozásnak két fő célja van: az egyik és fontosabb az ár- mentesítés, a másik, ugyancsak igen fontos, a hajózás szükségleteinek kielégítése. Az előbbi létkérdés, az utóbbi „csak” közgazdasági, de egyben nemzetközi probléma is. A folyószabályozás a vizépítésnek kétségkívül költséges, nagy befektetéseket igénylő része. Lényege, céljai és hatása a nagyközönség előtt kevéssé ismertek, eredményei csak hosszabb idő múltával, évek, évtizedek elteltével jelentkeznek; gazdaságossága inkább csak a közvetett eredményekben mutatkozik, aminek értékelése az illetékes körök előtt is túlzottnak látszik, a nem szakemberek pedig nincsenek iránta megértéssel. Nehezítette a hozzáállást az ország tőkeszegény helyzete is. El kell viszont ismerni, hogy vízügyi szolgálatunk az utóbbi évtizedek1.2-2. táblázat A magyarországi niederszabáljozási munkák előirányzata az 19H5 közötti 20 éves időszakra Szabályozási hossz, km Munkamennyiségek A folyó neve kotrás kö, műkő rőzse Költségek, millió Ft 1000 m* Duna 1850 — 1768 fkm (Rajka —Szob) 59 3470 500300 Duna 1768 — 1560 fkm (Szob — Dunaföldvár) DUNA 1560-1433 fkm 77 820 490150 (Dunaföldvár — országhatár) 861400350 1. DUNA összesen 222 4290 2390 — 800 Duna-ágak: Győr—Vének 7 300 10 — 10 Szentendrei Duna-ág 20 — 25 — 5 Soroksári Duna-ág 17 450 1515 2. Duna-ágak összesen 34 750 50 — 30 3. Rába 13 — 26 45 15 4. Sió 6 300 3 1 15 5. Ipoly 20 300 1010 6. Mura 7 — 21 11 10 7. Dráva 30 200 150 200 100 8. Tisza 197 3100 975 570 530 9. Szamos 6 150 30 — 15 10. Hernád 25 80 90 — 30 11. Sajó 15 300 70 — 30 12. Zagyva 1010 5 5 13. Berettyó 5 100 20 20 10 14. Körösök 25 150 45 40 30 15. Maros 2235 32 20 1 — 15. Összesen 637 9720 3926 914 1650 62
