Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1794 411 10 órától fogva, délutánni három óráig olly meleg nap-fényünk jár, hogy a’ külső munkákat úgy lehet tenni, mint tavasszal.” (M. H., jan. 28.) január 22. DEBRECEN. „Nállunk még eddig, majd semmi tél nem volt. A’ fagy és hó helyett, száraztó szelek járnak. Nevezetesen a’ 22-dik vagy Vintze’ napján . . . olly kegyetlenül fútt hol az északi, hol a’ napkeleti szél, hogy sokan Lakó- saink közzül tsak nem végső romlásokat kéntelenittettek rettegve képzelni. Mert délutánni harmadfél órakor fénylett ugyan a’ Vintze, melly — a Paraszt- Kalendárium szerént— reménységet nyújtott a’ szöllős Gazdáknak, hogy meg fog . . . telni számokra a pintze; de fény lettek ugyan akkor hat égő házak . . . ,,[a tűzvész és védekezés leírása.] (I. h., febr. 7.) január 31. KORPONA. Enyhe tél, január elején gyenge havazás, de másnap elolvadt. Majd hideg éjjelek, kellemes nappalok, és megindult a szántó-vető, mint a szőlősgazda munkája. 26-án déltől másnap délig esett az eső, ami a hegyekről lezúdulva középszerű árvizet okozott; a víz a Krupinitza patakból kilépett s a réteket elborította. 28-án eléggé havazott, de lassan már olvad is. (I. h., febr. 11.) január, február. NAGYSZALÓK. Február előtt igen enyhe és száraz volt a tél, de februárban állandó havazás, hófúvás. (Mauksch, Ueber die Witterung, 44.) január, február. NAGYSZEBEN, (márc. 3.) „Hat hetektől fogva, tsak a’ hegyeken vagyon havunk: kellemetes tiszta napjaink járnak . . . [Sokan a rheumára panaszkodnak] . . . hogy nyári idő forma van télen, nem kell mindjárt nyári ruhára vetkezni.” (M. H., márc. 21.) február. KASSA. Madarak megszámlálhatatlan sokasága vonult át februárban mintfgy 2 héten át a hónap második felében. „Homályosságot vetett a’ nagy sűrűség, valamint [mint] a’ sáskáknak tömött tábora.” Kisebbek voltak mint a verebek, gömbölyű orr felül sárgás, erős, hegyes, nyakuk veres, hasuk fehéres. Csehül Skavetz, tótul Kavitza a nevük . . . „nállunk a’ leg-korosabb Embereket is bámulásra vitték.”;Ií0 (I. h., márc. 18.) január—március. ÚJVIDÉK, (márc. 17.) „Olly telet mint a’ mostani vala, nem értem még, miólta a Világon élek. Se havunk, se jegünk nem volt; mellyre nézve a’ £éter vári-hid ki se vétetett, egéssz álló télen által a’ Dunából. Hasonló napjaink jártak, a’ leg-szebb tavasziakhoz.” A meleg idők „tövestül ki-száritják a’ vetéseket.” (I. h., márc. 25.) március. ARAD. (ápr. 2.) „ . . . már öt hetektől fogva semmi essőnk nem volt, és mivel a’ tél is többnyire száraz időkkel múlt el: a földek annyira megrepedeztek a szárazságtól, hogy nyáron, a’ nagy hévségektől se repedezhetnek-meg inkább; . . .” Az őszi vetést féltik. (I. h., ápr. 15.) április 13. KORPONA. „A’ mi tájjunk régen nem ért olly Virág-Vasárnapot, mint az idén. Mert az nem tsak névvel, hanem nevének tulajdon értelmére nézve is, valósággal Virág-Vasárnap volt. A’ nyári, és őszi baratzk-fák, még két hét előtt (ápr. 1.) kezdettek már virágozni; most pedig a’ tseresznye- szilva- és körtvóly-fák is olly virágossak, hogy nagy reménységet nyújtanak a’ bő esztendőhöz: tsupán az okozhat egyéb okok között, a’ gyümöltsben, főképp a’ szilvában fogyatkozást, hogy a’ hernyók ellepték a’ virágozni kezdett fákat. Az erdeinket is zöld palástyába öltöztette már a’ természet.” Az őszi vetés tíírhető, a szárazság miatt a tavasziak lassan fejlődnek. ... (I. h., ápr. 22.) 35° ^ Magyar Madártani Intézet vezetője Vertse Albert szíves értesítése szerint a kérdéses madarak csak fenyőpintyek tehettek. (Fringilla montifringilla.)
