Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
380 1791 kapta volna hasonmását. Az emberek e hónap elsején különböző tréfákkal törekszenek egymást tévedésbe ejteni. Mennyiben lehet okozni e tekintetben ez év áprilisát, nem tudom eldönteni, mert már március utolsó 10 napja esőzésekkel múlt el, és így mintegy örökségképpen maradt áprilisra az eső. Az emberi munkához szükséges jóidőre való reményünk teljesedését majd a következő napok följegyzései fogják eldönteni. (I. h., ápr. 1.1 március. BORSOD M. ,, . . . itt sok hellyeken rendkívül bőv a’ bor, és szűk a’ kenyér ’s egyéb élésre való dolgok.” (M. K., márc. 11.) március. EGER. „Itt az Egri járásban, némely Faluk lóhutsal élnek kenyér nélkül, a’ marhák éhen mind el-döglenek, a’ nevezetesebb Helységekben már 100, 200 és 300 marhák-is döglöttenek-meg.” (Go.) március. MISKOLC. „Tehén-húst a’ Mészárszékbe híjába keres az ember, hanem a’ kinek tettzik szabad vágni, úgy hajhászszák házról házra, a’ ki enni akar, hogy ki-ütötte-le a tehenét; fontyát 5, 6 kron mérik, a’ Limitatio szerint a’ fontya 8 1/2, de még 9 kra is fel-mégyen.” (Uo.) április 8. BLDA. Ha a légkör alá lenne vetve az ember irányításának, nem élvezhetnénk jobban a kívánság szerinti napokat. A legutóbbiak és április első két napján esőzések öntözték mindenütt a földeket. Igen enyhe napok helyre hoztak mindent egy-egy esős-szakasz után, s főképp az őszi vetésekre olykép hatottak, mint a csecsemőre a szoptatás. De a tavaszi vetések is felserdültek, úgyhogy annyi sovány és ínséges esztendő után az idén bő termésben bizakodhatunk, s hogy ezáltal az élelmiszerek ára is csökkenni fog. (E. B., ápr. 8.) április 26. ZÁGRÁB. Du. 1/2 5-kor nagy jégeső és heves zápor. A városon átfolyó patak [Medvedzsák] mintegy folyammá vált és pusztított. A jég a gyümölcsfákban és a szőlőkben is nagy kárt okozott. (N. C., ápr. 27.) április 19. BÜDA. Itt igen kellemes az időjárás. Ezeket a napokat néha megtermékenyítő esők szakítják meg. Az ország legkülönbözőbb részeiből jövő utasemberek, illetve a levelek is szinte egyhangú reménykedéssel festegetik az időjárásból következő bő terméskilátásokat. (E. B., ápr. 19.) április 22—25. BUDA. A húsvéti ünnepek [hv. ápr. 24.] a szokásos egyházi szertartásokkal teltek el. Nagypénteken [ápr. 22.] olyan villámlásban és mennydörgésben volt részünk, amilyet nyár közepén is alig remélhettünk volna; az időjárás szeszélye folytán hús vét mindkét napján bőséges záporok voltak. Ebben az évben — ami más években nem sokszor fordult elő — alig volt tél; e hónapban és az előzőkben is olyan enyhe volt az idő, hogy a szőlővesszők levelet hajtottak, a réteket pedig rövidesen kaszálni lehet. A vetések az egész országban igen bő aratást ígérnek, és ami annyira fontos, a felső-tiszavidéki földeken az elmúlt évi szárazságtól kiégett tavaszi és őszi vetések is örvendetesen sar- jadzani kezdenek, és bő terméssel kecsegtetnek. (I. h., ápr. 29.) április 22. FIUME. Nagypéntek napján nagy szélvihar volt. (P. Z„ máj. 4.) április 30. PEST. A jó terméskilátások miatt az élelmiszerek ára erősen csökken. A búza 5 — 6 frtól 4-re esett, a zab is egy harmadával olcsóbbodott. (N. C., ápr. 30.) május 8. POZSONY. „Itt igen szép esők járnak, a’ vetések igen jók. . . . száll le az élet’ árra minden-felé.” (Hadi, IV : 586.) május 10. BUDA. A dühöngő hűvös szelek négy nap alatt szétvertek minden felhőt az égről; eső helyett oly hideg az idő, hogy dérveszélyétől félnek . . . (E. B„ máj. 10.) május 11. NAGYSZALÓK. Havazott s fagyos idő volt. (Mauksch, Ueber die Witterung, 52.)
