Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
370 1790 május 31. CEGLÉD. Porvihar. „Értünk estve Ceglédbe. Soha oly keserves útban nem voltam, mint ekkor 3 napig, mert a sebes hideg szél szüntelen fútt, mely miatt oly por vala, hogy a megvakulástól félhettünk, a szembejövő szekerek nem látszottak, hanem azon vettük észre, hogy a lovak összeütköztek s keveredtek.” (Keresztesi, 243.) május 31. SZEPESSZOMBAT. Az árpát a dér igen megrontotta, a kalászai felerészt üresek. (Mauksch. Ueber.). május. NAGYSZALOK. Ellentétes irányú szél. Délben napsütéses nap. Dél felé mentem ]/2 óra múlva Ny-ról (jobb felől) fújt a szél s erőssége érezhető volt. Hirtelen minden átmenet nélkül már egy hidegebb ÉK-i légáramlásba kerültem; alig tudtam ezt a hirtelen változást megérteni, mert nem völgyben, hanem sik földön állottam. Néhány lépéssel visszaléptem, ismét az előbbi Ny-i szél fújt, s majd újból annyit előre haladva ÉK-i szelet éreztem. Úgy látszott, mintha a két szél barátságosan egymás mellett haladna, választó fal nélkül, vagy hogy örvénylést okoztak volna. (I. h., 26.) tavasz. ARAD M. ,,. . . itt ugyan semmi szöllő termés nintsen, mivel a Tavaszi derek meg-vették, annak-utánna pedig a’ mi meg-maradott a’ Jég esső verte le.” (M. K., okt. 5.) tavasz, nyárelő. NAGYSZEBEN. Forró és száraz időjárás miatt igen rossz a szénatermés. Magyarországon és a szomszédos országokban hasonló panaszok hangzottak el. (Qu., I. 1790 : 342.) június 1. NAGYSZALOK. Június első éjjelén oly erős jagy volt, hogy a Poprád mentén a fejüket félig kihányt árpakalászok részben lefagytak. (Mauksch, 56.) június 7. BUDA. Mint Magyarország minden részéből tudósítanak, a gabona gyönge kalászokat hozott a száraz időjárás miatt. S ha nem lesznek záporok és zivatarok, vagy ami egyremegy, a légköri villamosság nem lép közbe, meddő növényzetet arathatunk le. (E. B., jún. 7.) június 20. KISSZEBEN. (Sáros m.) Klusso birtokon és BÁRTEA környékén a sűrű jég elverte egy bő aratás reményét. (I. h., júl. 23.) június 23. KOLOZSVÁR. Rendkívüli szárazság, gabona és takarmány Erdélyben alig lesz. Itt a búza vékája 6, a török búzáé 3 máriás, pedig ,,a’ boldog időkben 8 garason lehetett ám itt a’ legtisztább búzának is vékáját kapni, valamint a’ török búzáét 2—3 garason.” (Hadi, III. 30.) június 24. NAGYLÉVÁRD. (Pozsony m.) Egy ács házát, gyújtó villámcsapás érte s 5 ember halálát okozta. (E. B., júl. 23., P. Z., júl. 17.) (június 24.) BAZIN. A hajdani Illésházy kastélyt villám gyújtotta fel. (M. Vm. és V., Pozsony: 214); SZILLINCS villámcsapás következtében majdnem egészen leégett. (Uo. 118.) június 25. PEST- BUDA. „A melegség ez időben oly mértékben uralkodott, hogy csaknem meggyuladott a föld, minden rajta levőkkel. Pesten s Budán sok incendiumok [tűzvész] voltának; ez éjjel is egy malom a Duna közepén meggyuladott, hogy még a Duna is perzselődni láttatott. A Duna a szárazság miatt csak keskeny vala.” (Keresztesi, 277.) június 27. BERZEVICEN (Sáros m.) még súlyosabb jégverés volt s HAMBORG, VISZOKA, ALSÓSZALÓK valamint BRULÓCZ vidékén pusztított a jég . . . Sáros megyében az eső felfrissítette a vetéseket. (E. B., júl. 23.) június 27. SÁROS M. és Galiczia határán KOMARNIK községet a hirtelen jött jégeső pusztította. Csűröket döntött össze a szél s pusztított a lezúduló víztömeg is. (Uo.)
