Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

358

1788 — 1789

meleg és szép volt. Május végén a szőlő virágzott. Sok és jó bor termett.308 (Bruckner.)

Ősz. SZALACS. „A múlt ősszel309 volt szüret tökéletességre menvén; mindenfelé oly édesek voltak a borok, hogy alig lehetett inni. A bor ára is úgy felment, hogy egy öreg cseber 12 rf [rénes forint] vala.” (Keresztesi, 176.)

— SZEPESSÉG. A nyár tartósan igen száraz és forró volt, de mégis inkább üdítő

mint nyomasztó, mert keleti szél fújt. (Mauksch, I. 29.)

— TOKAJ. Igen kedvező borév, a szüret Tokajban 14 nappal310 előbb volt a rendesnél [az átlagos szüret napja okt. 28-a]. Kellemes korai tavasz, forró nyár és meleg, száraz ősz volt. Igen sok, általában túlérett egészséges szemeket szüreteltek, s így sok aszúbort készítettek. (Schams F. I. 96., Dercsényi, Ueber Tokay’s 17., P. W. 1804 : 21.)

— TOKAJ-HEGYALJA. Miután 1788, 1811, 1823 és 1826 igen meleg esztendők

voltak, megengedték, hogy a Hegyalján korábban szüreteljenek, nehogy a szőlőszemek teljesen megszáradjanak. (Mohi—Laszgallner, 156.)311

1789.*

tél. GYŐR. „1788. dec. 13-tól 1789 jan. 11-ig országszerte rendkívül nagy hideg volt. A nagy hótömeg 1789 tavaszán óriási áradást okozott a Csiliz- és Szigetközben.” (M. Vm. V., Győr 368.)

tél. SZEPESSÉG. Igen szigorú tél, amely már ősszel kezdődött, és eltartott 1789. január 19-éig. Több ember megfagyott, s sokan hűléses megbetegedésekben haltak meg. (Bredeczky, Neue, 55.)

tél. NAGYSZALÓK. Erős tél, kezdődött november végével és tartott április elejéig, amikor a tavasz megindult. A tél oly szigorú volt, hogy a kútak vizei is befagytak. (Mauksch, Ueber die Witterung, 40., 48.)

tél. SZERÉMSÉG. „Amilyen rekkenő melegek jártak volt tavaly egész nyáron (1788), szintén oly rendkívül való hideggel köszöntött bé a’ tél mindjárt elein - tén, melly annakutánna mód nélkül tartós is volt ...” ,,A’ Szerűiméi táborozott a’ fősereg . . . Kinek keze, kinek lába, kinek orra’ s füle fagyott el. Sokan elkényszeredvén, az útból kidültek. . . . ollyan hidegekben, mellyekben az őrizetre ki-rendeltettek álló helyekben úgy öszve fagytak mint a’ tsont, . . . annyival is inkább, mivel sem a’ bé-fagyott Dunán, sem pedig szárazon, a’ sok hellyeken majd 2 ölnyi [közel 4 m] magasságra nevekedett a lió, ’s a’ szertelen hideg miá fát oda tellyességgel nem lehetett szállítani. De nem lehetett egyebet* EGER megfigyeléseit 1. az 5. (513. o.); MISKOLC 1. a 6. (528. o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.); KÉSMÁRK 1. a 8. (559. o.) Függelék alatt.

308 Hogy jó bor termett, abban Petz és Bruckner megegyeznek, de Bruckner egyúttal bő termést is említ. Michel szerint (401.) egy akó bor ára 20 — 24 — 26 frt volt, iccéje 6 krba került. (Uo. 406.) Bruckner—SchÜrtz szerint a gabonatermés közepes volt, a bor jó és bőséges. A búza vékája 3—4 ft., a rozs 2 — 3 ft. Egy font disznóhús 7—11 kr.

309 Irta 1789-ben.

310 FuKEit Fr. Jak., orvos Tokaj hegyvidékéről írott munkájában is megemlíti, hogy Simon és Judás napja (okt. 28.) a szüret átlagos kezdete a Hegyalján. 1788 azonban igen kivételes év volt, mert már 14 nappal előbb sok helyen megkezdették a szüretet ami emberemlékezet óta nem történt meg. (Fuker, 87.)

311 Kétségtelen, hogy a hőmérséklet budai megfigyelési sorozata szerint ezen, éveknek nyarai, — vagy azoknak egy-egv hónapja — az átlagot jóval meghaladóan meleg voltak.