Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1788 353 den gyümölts-fák jól biztatják a’ Magyar Hazát inég eddig; . . (M. K., ápr. 2(5.) április. SZÉKELYUDVARHELY.,,A’ Tavasz magát jól mutatja, s’annyira sietett a’ ki-kelettel hogy már Februáriusban a’ nagyobb (Leucojumnak vernum)3f!2 és kissebb (Galanthus nivalis) Hó-Virágok, és a’ Veres-Kakos-Virág (Dens Canis) ki-kezdettek vala nyílni szerte széljel.” (I. h., ápr. 19.) május 5. SZEPESSEG. Havazott és fagy volt. (Mauksch, Ueber die Witterung; 52.) május (i., 7. NAGYENYED. „Szép Mártziussal ditsekednénk, Április száraz, sovány hidegekkel el-múlék, de bezzeg Májusnak 6-dik 7-dik napjai bé-fizetének, a’midőn kemény hideg szelek után vastag hó-harmatot hozának, a’ Szöllőknek, ha két része nem, de [majd] fele oda lön, semmi-féle Gyümöltshez reménység nints.” (I. h., máj. 28.) május 14. MISKOLC. A „divatos” betegség hozzánk is elérkezett, s igen sok ágyban fekvő beteg van ... (P. Z., máj. 24.) május. SZEPES M. ,, . . . az Orosz-országból által vándorlóit náthával edgyütt járó hurut nyavallya bé-szállott és házról-házra jár; melyből az ifjak ugyan egy-nehány napok múlva ki gyógyulnak; de az öregek 3—4 napi köhétselés és 2 3 lapos pillantás után ki-múlnak.” (M. K„ jún. 4.) május. TEMESVÁR. Az utóbbi hideg éjjeleken volt fagy a szőlőknek nem ártott. Igen jól állanak a vetések is. (N. C„ máj. 28.) június 6. PEST. Erős szól volt, és emiatt az elkobzott csempészárukat — a rendeletnek megfelelően — nyilvánosan nem égethették el. (I. h„ jún. 7.) június 20. SZÉNAVÁR. (Hont m.) A templom tornyában Podolni Istvánt, Pált és Ilonát villámcsapás érte. Ezen a napon a templom tornyát és a haranglábat is elpusztította a szörnyű tűz. (Plébánia anyakönyvei) június. ERDÉLY. „Most itten Erdélyben a’ forró-nyavallya, torok-fájás és a’ szájfájás uralkodik. Sokkal bővebb és oltsóbb minden eleségbéli dolog, mint az esztendőnek elején vala; mint-hogy a’ termés mindenütt igen szép.” (M. K., júl- 9.) július 1. PÉTERVÁRAD. A hőség leírhatatlan, az izzadság éjjel nappal folyik az emberekről. Sok katona forró lázban fekszik. Élelmiszer bőségben van. Az aratás igen áldásos volt, s így a terményárak estek. (P. Z., júl. 9.) július 7. DEBRECEN. Csodálatosan száraz és meleg idő járt, semmiféle eső, és majd mindig száraz szél. Borzasztó volt a hőség, minden eltikkadt és kiszáradt. (Balogh Auer, lj„ LVL, 1952:119.) július 18. SZARVAS. ,, . . . a déli harangszó után a villám becsapott a rézzel fedett uj toronyba; a tüzsugár a felső vasrúdba csapott, eloszlott a torony felső sisakján, a vasdróton az alsó kupolára ment, ott tüzes szisszenéssel eloszlott s nem tett kárt, sem a fából készült tetőszerkezetben, sem a harangozóban, s azon emberekben, kik 12 órakor a torony kapujában gyűltek össze.” (Tessedik, Szarvasi, 73.) július 26. SZEPESSÉG. Hetek óta tartó nagy hőség közvetve több tűzvésznek volt okozója. EPERJESen és NAGYLOMNICon is pusztított a tűz. (P. Z„ aug. 2.) augusztus 14. TEMESVÁR. Igen hűvös éjszakák, s a változó időjárás következtében felette sok a lázas beteg. A hadikórházban 1300 beteget ápolnak, a halandóság kicsiny. (P. Z„ aug. 19.) 302 302 A latin neveket az ismeretlen levelező adta meg. 23 Időjárás
