Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1732 141 augusztus (i. SZEGVÁR. „Eodem indultam vissza Szeghvárra, s kezdett nagy zivatarral eső lenni.” (Károlyi, V. 38.) augusztus 7. GYŐR. „Isten engedelmébűl tegnapi napon Szent Gothárdrúl szörönt- sésen házamhoz érkeztem, ott késésemben eörömest az egész Dominiumott megh jártom volna, de az mindennapi esők miat nagyot) részére nem érkezhettem, minek előtte oda érkeztem egynihány nappal előbb egy részen a Domíniumnak, s éppen az Derekán nagy keö eső [jégeső] volt, de már akkor az őszi vetés le volt véve, hanem a zabokat kint érvén megh rontotta, az Szőlőkben nem sook kárt tehetet, mert megh az ell múlt télnek keménységbe miatt keveset hoztak, az Dohánt eléggé megh paskolta, de azt, úgy hiszem az jó nedves üdő heljre neveli, nem külcmben az Vörös Nadrághi búzát és igy ott szükség- het nem fognak látni a Lakosok” . . . (M. O. L. Csáky levéltár, 178 : 112—113. old.; Biró István S. J. levele Csáky Imre bíboroshoz, H. F. közlése.) augusztus 7. VERESMART. (Szeben m.) Tyúktojás nagyságú jég, mely a terményeket elverte. (10. Bielz, 00.) augusztus. BESZTERCE. . . . augusztus havában a besztercei járás felső részében három napon keresztül akkora nagyságú jég esett, hogy ennek a jégnek egybefagyott darabjai tudomásom szerint a bor hűtésére szolgáltak . . . (Trausch, II. 189.) szeptember 14. LEIB1C. Ezen a napon eltávoztak a fecskék. (Weber, Leibitz, 146.) szeptember 17. LEIBIC. Ez év egészen rendkívüli volt, ezen a napon a rózsák újra kinyíltak. (Uo.) október 10—12. LEIBIC. Október 10-én kezdődött a havazás s tartott 12-éig, úgyannyira, hogy minden fehér lett s egész télies volt a táj. A bekövetkezett tél nagy halálozásával tiint ki, s csak Iglón 500 embert vitt el a pestis. (Uo.) október 15. ERDŐD. „Indultam erdődi szüretemre.” (Károlyi, V. 64.) november 17. SZEPESSÉG. Orkánszerű vihar: hiteles naplófeljegyzés szerint nemcsak házakat és csűröket rombolt, hanem sok erdőt is döntött, és nagy pusztításokat vitt véghez. Ez év szeptemberében a hegyekből oly erővel tombolt a vihar, hogy a lábonálló árpát annyira leszaggatta, hogy egy ember egy nap alatt egy teljes pozsonyi mérőnyi termést szedhetett össze. (Mauksch, Witterung, 14.) december. ERDŐD. „Eodem viradóra esett nagy hó, s keményebbre fordulván alkalmas gátolást tött épületeim continuatiojában.” (Károlyi, V. 68.) 1732. BUDA. „1732-ben ... a Duna nagy árvize következtében a Duna partja közelében lévő városrészekben főkép a Víziváros és Tabánban csakis halászcsónakokon közlekedhetett a lakosság az egyes házak között; legnagyobbrészt kénytelenek voltak a látható veszély miatt a házak padlásán lakni.” (Szepesházy Thiele, II. 15.) BUDA. Ugyanerről megemlíti Palugyay „s a viz ekkori állása a Harminczad épületen107 most is feljegyezve találtatik.” (Palugyay I., I. 72., Zawadowski, 6,36 m tetőzést említ 1. 30.)- PEST. „A Pesten lévő Molnár-utczában dr. Mannheimer házat építtetvén, a Téli utcza felé eső fala tövén találtak egy árvíz mutatót, mely igy néz ki: (4. ábra) . . Erre Vandrák ur figyelmeztetett, és midőn e tájon ismét megfordultam a követ, melyről az akkori viz magasságát meg akartam határozni, minthogy ez eredetileg a mai Mészáros-utcza szine alatt 4 lábbal állt magában a Kis világ107 A Harmincad épület a Fő utca és a Székely utca sarkán állott. Lásd 1744. évi árvízről írottakat.