Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1742 165 március 6., 21., 25. KALOTASZEG. „Die (j. Mártii az Újság [ujhold] nagy és hideg Széllel fordulván elő utánna egy néhány napokon havazott. Die 21. Mártii a Tavasz kellemetes vidám napokkal kezdvén, harmad napig magát igen megkedvelteié; De Ad 25. Mártii Húsvétra [hv.] virradólag havazni kezdvén, és az Innepeken szüntelen havazván, igen nagy Telünk lett, melly néha faggyal, néha lassú olvadással sokáig tartott.” (Clauser, Íj. XLI. 1937 :230.) március—április. TOKJA. A tél havazás nélkül múlt el; márciusban bőséges havazások voltak; április 1-én és 2-án körülbelül délig havazott és sok hó hullott; du. kiderült az ég; 3-án reggel erős fagy volt. Március 9-én az OLT folyó annyira leapadt, medrében a vizét egy lépéssel át lehetett lépni; hogy hol kezdődött az apadás, arra nincs biztos adat; bizonyos azonban, hogy GIDÓFALVÁN a felső és KILYÉNBEN pedig az alsó malom folytatni tudta üzemét; SEPSLSZENTGYÖRGYÖN és BEDŐHÁZÁN azonban a középső malmok — a csaknem teljes vízhiány miatt — nem dolgozhattak. (Apor, Synopsis, XT. 212.) április 1., 7., 13., 16. KALOTASZEG. „1. Április viszont keményen havazott. 5. április, az LTjság lágy idővel tetszvén fel, az Hó erősen olvadott, de 7-dikre virradólag ismét sok Hó esett, mellyet elegyes napok követtenek. 13-dikra virradólag keményen meg-fagyott, és egész nap olly hideg Szél fiit, mint derék Februáriusban. 16-dikra virradólag Esső esvén, azután kezdettenek szép Tavaszi napok; de kevés ideig.” (Clauser, Ij. XLI. 1937 :230.) április 13., 16. TORJA. Április 13-án két ujjnyi hó esett és erős fagy volt. 16-án bokán felüli hó esett, aznap virradóra szánon mentem a templomba; de a hó még aznap el is olvadt. (Apor, Synopsis, XI. 218. és Vers, I. 319.) május 1. TORJA. . . . ebben az évben sem zöldültek ki a fák — még a fűzfák sem - május 1-ére. (Apor, Synopsis, XI. 222.) május. BARCASÁG. A hernyók a kertekben nagy kárt tettek. (Quellen, IV. 145.) május 7. KALOTASZEG. „Die 7 Maji, az Újságnak [Ujhold] negyedik napján, volt leg-először valóságos Tavaszi nap; de ezt-is 8-dikán kemény hideg Szél követte.” (Clauser, Ij. XLI. 1937 :230.) (május.) ILLYEFALVA.134 A község mellett az Olt vize mintegy l1/, szekér [ ?Fuhr- werk] hosszúságban éjjel 12 órától másnap 12 óráig kimaradt, úgyhogy száraz lábbal lehetett azon átal menni. (10. Bielz, 62.) tavasz. SEPSISZENTGYÖRGY. A tavasz mindenképpen kedvezőtlen. (Vásárhelyi - Bogáts, Ij. LII. 1948:235.) tavasz. KŐSZEG. T avaszi fagy. (Visnya, Szölőjövések.) június 5. BÉCS. A Duna és a Wien folyócska áradáta pusztításokat okozott. (Weikinn C, Quellentexte, IV. 296.) augusztus 1 24. KALOTASZEG. „Die 1. Augustii, a mi határunkon még a Kalangya nem állatott. [Nem volt még aratás.] 4-dikre virradólag, a sokáig tartott nagy szárazság után szép lassú Eső lett. Főképen pedig 7-dik nagy zápor lévén, ezután osztán tsak nem mindennap esőzött, mind addig inig 24-dik ismét kellemetes meleg napok fordultának”. (Clauser, Ij. XLI. 1937 :230.) augusztus 8. TORJA. Egy ifjút a feje közepén villámcsapás ért, úgyhogy a kalapja apró darabokra szakadt; az ifjú bizonyos említésre méltó változástól eltekintve életben maradt, inig ugyanott a villámcsapástól három ökre elpusztult. (Apor, Synopsis, XI. 228.) 134 Bielz értekezésében májust ír, de igen valószínű, hogy ez az esemény azonos a március 9-i apadással, amelyről fentebb bárom feljegyzés is van.
