Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1740

159

árvizek több malmot és hidat elpusztítottak, a réteket és a községi földeket elöntötték; csaknem hihetetlen, hogy a vizek milyen messzire csaptak ki medrükből; az áradás következtében néhány ember vizbefúlt. Szinte megszakítás [!] nélkül esett május 23-ától július 10-éig bezárólag. (Apor, Synopsis, XI. 209.)

július (2—3). NAGYSZEBEN. A Szeben [Cibin] folyócska a tartós esőzések következtében borzalmasan megáradt, úgyannyira, hogy a kapuk között csónakon közlekedtek. A kertek és a környék teljesen elárasztattak és rettenetes kár történt. (16. Bielz, 62.)

július 30. KALOTASZEG. „Die 30. Julii Sok helyeken a mi határunkban Havas Esső láttatott”. (Clauser, Ij. XII. 1937 :230.)

augusztus 1. KALOTASZEG. „Die 1. Augusti még sehul nem arattak.” (Uo.)

nyár. NAGYSZEBEN. Ezen a nyáron igen sok gyümölcs termett, de kevés bor és gabona, s igy a köböl búza ára 8 frt. 48 d. (17, Bielz, 62.)

nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár igen száraz volt és ősszel is tartott október első napjaiig. A parasztok ezért nem tudtak vetni október elejéig, mely hónap

7-én az eső bőséges havazásba ment át. ősszel annyi eső volt, októberben pedig annyit havazott, hogy az egész ország közlekedése megakadt. (Vásárhelyi— Bogáts, Ij. LII. 1948: 145.)

szeptember 7. SEPSISZENTGYÖRGY. A megfagyott harmat [így: dér] a vetéseket tönkretette. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 145.)

szeptember 29. ERDŐD. „Volt szép essőnk, — Istennek áldassék szent neve érte.” (Károlyi, V. 177.)

október 1. KALOTASZEG. „Die 1. Octobris Hosszas Szárazságot követő egy néhány napi Eső után kemény Hideg lett, melly a Szőlőket még tsak fél érésekben találván el-rontotta”. (Clauser, Ij. XLI. 1937 : 230.)

október. KALOTASZEG. „Die 8. Ejusdem sok Hó esett, melly után Die 11. oily nagy ár-viz lett, mellyhez hasonlóra az emberek nem emlékeztek. Ez után pedig az egész Esztendőben a szüntelen való lágy idő és gyakor esső miatt, hallatlan nagy sárok és sok ízben Ár-vizek voltának.” A Körös árvize.

(Uo.)

október. NAGYKÁROLY. „Eresztettem meg az Károlyi szüretet”. (Károlyi, Onélet- leírás, V. 178.)

december 1. ERDŐD. „1 ‘raefigalt [meghirdetett] generalis gyűlésre az árvíz mia senki sem jöhetvén delatáltatott pro 12.” (Uo.)

december 17. ERDŐD. „NB. Madarasson kezdettek siiriien halni és betegedni, kire nézve bé zárattattak.” (Uo.)

december 24, 25, 26. ERDŐD. „Mely napokon fagy nélkül való szár közepéig érő hó volt, s fejér karácson.” (I. h., 181.)

december 30. KALOTASZEG. „Die 30. Decembris dörgést hallatott”. (Clauser, Ij. XLI. 1937:230.)

1740. ÁKOS. (Szilágy m.) ,,1739-béli vetésünknek, melyen csak őszi búzát vetettünk el (18 zsákkal) termése 1740-ben nem hogy elégséges lett volna élésünkre, de a magvát sem adta meg, azért azon egész esztendőben is pénzes gabonával éltünk. 1740. Gabonánk igen kevés volt, a miatt nem vethettünk ugyan oly mértékben, mint szoktunk volt... de kiváltképen az ÁKOS mellett oly rettenetes exunda- tioja s özöne volt a Karasznának is és minden apró patakoknak, minémüre az legöregebb emberek sem emlékeztének. Girakutától s Szoportól fogva úgy elter- jedett és a planities mindenütt oly vízben volt, egész Daróczig, Kávásig bízvást elhajókázhatott akárki, a marhák is a faluból mind a távollevő dombosabb