Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 5. Ferences rendház, Eger 1765–1800
1770 — 1772 509 gel eső. Délben a szőlőhegyekbe mentek bort gyűjteni. 24. Köd. A szüretelők ezen a napon kb. 7 hordónyi bort hoztak be. Déltől esős idő. 25. Az állandó eső elvette a szüretelők kedvét. A nagy sár miatt a mieink közül [a ferencesek] senki sem ment a szőlőkbe. 26. Friss, derült idő. 29. Eső. 30. Szakad az eső. 31. Állandóan megújuló eső. Október elején az un. „Arany ősz”20 nagyon hidegre vált. Az egész hónap nagyon sáros volt. Emiatt nem tudtak a szőlőbe szüretelésre kimenni. Dsz. Különösen ősszel volt gyakorta eső, s emiatt sok panasz hangzott el. november 1. Az időjárás továbbra is nyirkos. 2. Nedves, sáros idő. 4. A hosszú esőzés után mára ködössé vált az időjárás. 8. Az utóbbi napok már eső nélkül teltek el, s ezért a sár felszáradhatott. 11. Az éjjel valamint a reggel hullott eső a valamennyire rendbejött utakat újból tönkretette. 13. A következő fagyosabb napon a refektóriumot fával fűtenünk kellett. 17. Lehullott az első hó. 18. Hamar elolvadó havazás volt. 19. Piszkos, sáros idő. 20. Az állandó nedvesség miatt kellemetlen idő. 21. Éjjel szél volt, sok esővel. 24. Havazás, ami sárrá olvadt. 29. Enyhülés és melegebb idő. 30. Sz. András napja eső nélkül múlt el. december 16. A reggeli eső feláztatta az utakat. 18. Reggel 6 óra tájban erős szél és eső. 25. Nagykarácsony. Éjjel ]/> 12-kor harangoztak, de a hívők már korábban egybegyűltek. Békés, csendes idő. 30. Reggel eső. 1771. január 7. A kemény fagy megszilárdította a hosszantartó sarat. 15. Enyhült a fagy. 20. Igen nedves idő. 22. A közepes fagy megkeményítette a sarat. 27. Erős fagy. 29 Derült, hideg idő. február 2. Hóolvadás. 9. Erős fagy. 15. Három napig esett az eső. 24. Dermesztő fagy. 28. Kellemes idő, mérsékelt faggyal, március 3. Ködös idő. 4. Derült idő. 9. Nagy sár. 23. Kellemes idő. 24. Nem nagy eső. 25. Az erős esőzés az utakat nehezen járhatóvá tette, április 10. Friss húsvéti [hv. márc. 31.] idő volt már; a cellák fűtését abbahagyták. 17. Szemerkélő eső. 21. A húsvétra következő napokon esett az eső. 29. Eső. május 7. Csepergő eső. 15. Eső. 16. Fagyos idő. 24. Nagy szárazság. 27. Nagy hőség, október 14. Mindenfelé elkezdődött a szüret. november 10. Megtörtént az ez évben begyűjtött bor számbavétele: 447 urnával lett. 1772. február 25. Ezekben [a téli] hónapokban a bőséges esők következtében az utak nagyon megromlottak. május 28. Ezen a napon az ismétlődő zivatarok nagy esőkkel jártak, június 1. Ragyogó derült idő. 12. Déltájban esett. 14. Ezekben a napokban szomorúan hideg idő volt. 21. A virágzó szőlőre kedvező volt a szárazság, július 1. Éjfél után zivatar volt, utána jótékony eső. 5. Mérsékelt eső. 9. Barátságtalan idő. Az erős déli szél a templom hajója felett elhelyezett keresztet elgörbítette; a tartó rudat pedig, amely már nem volt elég szilárd, megrongálta. A 20 Az ún. „Arany ősz” véleményem szerint megfelel az udvariatlan ..Vénasszonyok nvará”-nak, ami 1770-ben szept. végén kezdődött, s eltartott okt 20-áig. Ttt használta az egri ferences az_..Arany ősz” jelzőt. Az Értelmező Szótár (V 516/el alapján: arany színű jelző: Tóth Árpád; „Arany ősz pompázza a lapályt”, Jókai Mór; „Ennek az őszi napnak az aranya még a miénk.”
