Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1720 85 körülményeket részletesen nem ismerem . . . Valószínűnek tartják, hogy nagyobb tömegben fellépett lepkéktől ered a vörösödés. (Sammlung, 1720 : 057.) június 3. POZSONY. Bél Mátyás a hires teológus és geográfus megfigyelése szerint a városi szőlőkben de. véreső42 esett, amelynek véres nyomai a szölőleveleken gyakran láthatók. De rövidesen megállapítható volt, hogy az un. véreső a rajokban repült lepkéktől származik, amelyek a nagy aszály és hőség után „vérhast” kaptak s ürülékeik okozták a véresőt, sőt egyesek állítása szerint ez gyakrabban fordult elő. Ugyancsak Pozsonyból D. Joh. Gottlieb Schwartz orvos megerősíti Möller D.-hez Besztercebányára küldött levelében: Schwartz szerint jún. 4-én nagy lárma keletkezett az emberek között, hogy vér esett volna nevezett napon a földeken; kertekben és szőlőkben vörös színezetű foltokat találtak. Meg kell jegyezni, hogy az ebben az időben repdesett lepkék szárnyán is hasonló foltok voltak, sőt ha megnyomtuk őket „vérszerű” folyadékot engedtek ki magukból. Evvel a feltételezett „véreső” babonás véleménye tarthatatlanná vált, s Dickens (Leipzig) helyes megállapítása nálunk több helyen végzett megfigyelésekkel is igazolást nyert. (Sammlung, 1720. : 658.) június 10. EPERJES. Éjjel kárttevő fagy volt. (Sammlung, 1720. : 54.) június 16. NYITRA m.43 Ebben a hónapban nagy jégszemek hullottak, amelyek a terményekben súlyos károkat okoztak. (I. h. 618.) június 16. POZSONY. Morvaországban és Pozsony vidékén a jégzivatar nagy jégszemei leírhatatlan súlyos károkat okoztak a szőlőben és gyümölcsben egyaránt. Még másnap is jó ököl magasságnyira (8—10 cm.) feküdt a jég a szántókon és szőlőkben, egyik helyen mintegy 20 túzokot és sok vadgalambot vert agyon. (Uo.) július. BESZTERCEBÁNYA. Július általában száraz volt, igen keveset esett. Az aratás igen jó sikerült. A higany a barométerben ritkán emelkedett 20 vonal fölé, inkább esőre állt, de ennek ellenére itt állandóan szép idő volt. A hegyekben itt-ott mégis esett. (Bácsmegyei Sammlung, 1720. : 24.) július. BESZTERCEBÁNYA. Az őszi vetés aratása igen jól, ellenben a tavasziaké a nagy aszály miatt rosszúl sikerült. Különösen a zab és az árpa sokat szenvedtek. A gyümölcs a legtöbb helyen jó termést adott. (Uo. 54.) július. EPERJES. A gyümölcs között ez idén a cseresznye adta a legjobb termést, mert a jún. 10-én volt erős éjjeli fagy már a virágzás után érte, a többi gyümölcs még csak virágzásban volt. (Uo. 54.) július 4., 5. ROZSNYÓ. Júl ius 5-én Eperjesre visszatérve az éjszakát a hegyi városban Einsiedelnben [Szepes-Remete\ töltöttem. Július 4-e derült volt, az égen egy felhő sem mutatkozott, napnyugtakor néhány kisebb felhő jelent meg nyugaton. Éjfél után ÉNy. felől hatalmas zivatar vonult fel, villámlás, jégeső s esővel. A záporeső igen heves volt, a villámlás állandó, majdnem minden szempillantásra egy-egy; a voltaképpeni menydörgés ugyan ritka volt, de a dübörgés állandó, olykor teljes nekikeseredéssel. Emellett a szél igen heves volt, amely a felhőket nagyon sebesen vitte. Röviddel azután, hogy ismét Szepes- Remetébe mentem, beszélgettem erről a zivatarról Reimann igen őszinte és 42 Hazánkban különféle helyeken és egymáshoz ugyan közel eső, de más napokon jelentkezett „véreső” magyarázata helyes; itt nem szaharai „terra rossa” szállításáról van szó (ami főképpen téli félévben fordul elő) hanem lepkék okozta vörös szennyeződós hozta létre a csapadékvíz vörössé válását. 4:1 Besztercebányáról írja a Sammlung rendes levelezője Dr. Bácsmegyei, hogy távollóte miatt nem adhat beszámolót, de közli a Nyitra megyei hírt.
