Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
84 1720 február. BESZTERCEBÁNYA. Havazott 2, 7, 12, 14 20-án, de különösen sok volt 14- és 15-én; 18-án esett, 3-án köd volt, 16—18-án pedig viharos szél. Derült időjárás 1-, 3-4-, 6-, 9-11-, 17-, 21-23-, 27-29-én, fagy 1-, 4-6-, 10-12-, 17-, 21-23-, 27-29-én. Ny-i szél fújt 3 —9-e között, ÉK-i 9—14-e között, ÉNy-i 14—17-én, továbbá 17—21-ig Ny-i szél, s ettől kezdve a hó végéig K.— ÉK-i szél. Bácsmegyei (Sammlung, 1720. : 159.) március. BESZTERCEBÁNYA. Az utolsó negyad idejekor, 1 —9-e között többnyire derült idő volt, s igy reggel és este igen hideg, de napközben erősen olvadt, úgy annyira, hogy a hó nagyobbrészt elment. Ujholdkor, 9— 17-e között hol derült, hol borult volt, tiszta időben ÉK, KÉK és É-i szél fújt, borult időjáráskor és amikor havazott ÉNy és DNy felől fújt a szél. Első negyedkor, 17—24-e között, vegyesen volt havazás, esőzés, a szél kezdetben K, ÉK, DK volt s az utolsó napokban Ny és DNy. Holdtöltekor (24—31) többnyire derült, hideg idő, néhány hópehely hullásával, a szél ÉÉK, ÉNy, ÉÉNy. (Sammlung, 1720 : 283.) március. EPERJES. Múlt év végével fellépett elég erős tél folytatódott, majdnem április közepéig. Ennek a télnek legnagyobb hidege dec. 29-én volt. Nagy hó nem hullott le egyszerre, de a tartós hideg miatt nem olvadt el, sőt időnkénti havazással növekedett. Az erdők vadállománya sokat szenvedett. ZEMPLÉN m.-ben különösen sok szarvast, sőt néhány vaddisznót a parasztok agyonvertek. (Uo.) március. DEBRECEN-ben a Tiszántúl oly szokatlanul nagy hó volt, hogy egy gazda házőrző kutyáival egy nap 103 nyulat fogott, ui. a nagy hó miatt nem tudtak elszabadulni ... 41 (I. h. 1720 : 284.) április 20. ERDÉLY. A nagy hideg megrontja a szőlőket és a gyümölcsfákat. (12/b. Bielz, 72.) április. BESZTÉRCEBÁNYA. Utolsó negyedkor, 1-7-éig borult, majd derült idő, havazás. Keleties, majd ÉNy-i szél. Ujholdkor 7—15 derült és hideg, vége felé borult, esős, és északias szél. Első negyedkor 15—22. ÉÉNy, Ny, ÉNy és D szél. Holdtöltekor 22—29 többnyire derült, meleg idő. ÉNy, majd K széllel. 28-án ködös. (Sammlung, 1720 : 393.) május. BESZTERCÉBÁNYA. Utolsó negyedtől 5-éig többnyire derült, azonban 1-én menydörgés és eső, 5-én szeles, lisztharmat és eső, 1-én Ny. 5-én ÉNy. felőli szél, egyébként ÉÉK, és ÉÉNy. Ujholdkor (5—13) eső, menydörgés (zivatar) és napsütés, ÉNy., D. széllel, derült napokon ÉÉK, ÉÉNy és KÉK szél. Első negyedkor (13—22) hasonló időjárás és Ny, ÉNy, ÉÉK és D széllel. Holdtöltekor (22—30) az első napokban menydörgés és eső, végén derült, déli és keleti szelekkel. (Sammlung, 1721 : 505.) május 7. BUDA. A vizek megáradtak. (Uo.) június 9. NECPÁL (Turóc m.) Fischer Dániel liptószentmiklósi orvos leveléből: Vörös esőt észleltek. Justh László, apósával Eydam úrral egy fehér kendőt terítettek ki, hogy megállapítsák az eső viz színét és a kendő az eső alatt egészen vérvörös lett. Ebből a kendőből egy darabot nekem is elküldött, hogy megerősítsék ezt a különös esőt. Ha nem kellett volna a kendőt visszakiildenem, Önnek küldtem volna. Ezen véres eső után, rendes eső esett, amely azonban még a füvön lévő vörös foltokat sem moshatta el. Az esőzés előtti és utáni 41 Azt írja a tudósító, hogy 50° hideg volt ! Ismeretlen fokosztású hőmérő, de F° és C° szerint lehetetlen. Hennig nem említ szigorú telet, de bizonyos, hogy a Kárpát- medencében erős tél volt.
