Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1718 73 június 14. BUDA. A nagy hőség miatt a mocsarak, lápok teljesen kiszáradtak,r ami emberemlékezet óta nem történt. Az állatokat a Dunáig és a Tiszáig hajtották messziről itatás céljából. A nagy jégzivatar vetett véget az aszálynak. (Uo.) június. BUDA. Itt 7., 16. és 23.-án viharos szelek a Dunán. 21—23-án borzalmas jégzivatar, amely a budai hegyvidék szoléit annyira elverte, hogy egyes helyeken szüretre nem számíthatnak. Sok helyen oly sok jég hullott, hogy az embernek combjáig ért (70—80 cm.), részben tyúktojásnagyságuak és részben hegyes jégszemek voltak, a szőlőt elverték, sőt felhasogatták. A nagy csapás következtében néhány rác szőlőbirtokos szőlőjében felakasztotta magát; Vácon állítólag egy ember a fiát a Dunába lökte, s maga is beleugrott kétségbeesésében. Három napig tartott az ezt követő borzalmas vihar; a föld terményeiben is nagy kárt okozott, a gabonaszemek kihullottak. (Uo.) június. TOKAJ. Hasonlóan pusztított a jégzivatar és a szőlőtermést elverte. (Uo.) június. DEBRECEN és ERDÉLY. A vonuló jégzivatar és vihar itt is nagy károkat okozott. (Uo.) június 22. KIS- és NAGYHÜFLÁNY és KISMARTON. (Sopron m.) Emberemlékezet óta nem volt oly zivatar és jégeső, mint ez, mely a szőlőket teljesen elverte. (Fauth, 83/b.) június 22. NAGYBECSKEREK és CSANÁD. Túlnagy hőség és aszály, igen rossz termés várható. (Baróti I. 298.) június 25. SOPRON. Hosszantartó rendkívüli hőség után éjjel megindult az eső egyidejű borzalmas zivatarral. Este 8 után éjjel 2-ig tartott, közben háromszori jégesővel, s a harmadik helyenként a hegyvidéki szőlőkben némi kárt tett. (Fauth 83/a—b.) június 26. LELESZ. Hallatlan jégeső egy negyed napon át, ,,a mezőket, szőlőhegyeket rettenesül megrontotta és semmivé tette.” (Pálóczi Horváth, 269.) július. BRASSÓ. 1718. júliusban kezdődött a pestis, amely 1719 decemberéig tartott. Brassóban, valamint a Barcaságban 18088 ember halt meg. (Quartalschrift, III. 1793 : 121.) július. BESZTERCEBÁNYA. A termés közepes, a tavasziak a nagy hideg miatt nem érhettek be. Szénában országszerte nagy a hiány, különösen a Tisza vidékén és a nagy pusztaságokon, ahol minden kiégett. Gyümölcstermés volt, de nem tartós, csak bortermés volt az egész országban nagyon jó. (Sammlung, 1718., 1370.) július. ERDÉLY. Egyes vidékeken, különösen Brassó környékén oly nagy volt a hőség és az aszály — mert hónapok óta nem esett — hogy a szegénység mindenét otthagyva, nedvesebb vidék felé vette útját. (I. h. 1329. júl. 31-én kelt levél.) július 3. NAGYBECSKEREK kerülete. A termés oly rossz, hogy talán még a vetőmagot sem adja meg. (Baróti, I. 298.) július 17. SOPRON. Jakab napja (25-e) előtt 8 nappal már volt érett és Ízletes szőlő egyes szőlőkertekben. (Fauth, 84/a.) augusztus. BESZTERCEBÁNYA. A tavaszi napéjegyenlőség után fellépett hőség és szárazság eltartott az őszi napéjegyenlőség idejéig, bár a hőség ekkor enyhült, a szárazság folytatódott s az ország számos folyói és vizei teljesen kiszáradtak. A hőforrások és szénsavas vizek ennek ellenére észrevehetően bővebbek és erőssebbek voltak. . . . (Sammlung, 1719 : 1506.) augusztus. ERDÉLY. Alig múlott el az 1717. évi rossz ősz, követte a hideg szeles tél, esőtlen tavasz, száraz és meleg nyár. A szelek a felhőket elűzték, nap-nap
