Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
08 1717 május 27. SOPRON. Egy kis eső volt, de du. 2 órakor oly heves menydörgés és erős villámcsapás volt, hogy SOMFALUN két — a lábukon összeláncolt — legelésző lovat agyonsujtott. (Uo.) június 7. KÉSMÁRK. Jégesővel és zivatarral nagy fergeteges idő volt. A SZEPES- SÉGBEN, LIPTÓBAN, ABAUJ-TORNA és ZEMPLÉN megyékben nagy károkat okozott. A murányi kastély tetőzetét teljesen levitte. (Buchholtz, Tagebuch, 297.) július 3. BUDA. Igen viharos idő volt a Dunán. (Sammlung: 1717 : 13.) július 5. LEIB IC. Július 5-én Zak Szent Antal napján rettenetes zivatar volt; a villám becsapott a templom tornyába, a harangozót — miközben harangozott — agyonsujtotta, nadrágját és csizmáit rongyokra szaggatta s holtan vitték haza . . . (Weber, Leibitz 146.) július 13. ZIMONY BELGRÁD. „Szélvész dühöngött, a dunai hidat pedig egészen szétszakította. A förgeteg egy török gályát is letépett horgonyáról s a magasan tornyosuló hullámokon ide s tova dobálta.” A sajkások elfogták s Zimonyba vitték a gályát. (Szentkláray J., A Dunai : 254.) július 17. EPERJES. Előző nap már igen fülledt időjárás volt, nem volt különös hőség, de az élőlényekre kellemetlen hatást tett. Éjfél után erős zivatar lépett fel, heves záporesővel, amely mintegy órán át tartott, majd gyengült s 6 órakor újból hevesen megindult, szél alig volt, de vastag, sötét felhők vonultak nyugatról kelet felé, miközben minden pillanatban valamilyen súlyos szerencsétlenség történt. Az eső zuhogott, majd borzalmas zivatar lépett fel, s a villám becsapott a tornyunkba. Ekkor láttam, hogy a tűz egy tüzes golyó [gömbvillám] kelet felől esett le, alig egy fél mp-ig volt látható, mert ui. szétrobbant, miközben a toronyba ijesztő csattanással becsapott. Néhány téglát kitört, gerendát széthasogatott, egy falat ledöntött. A villám útjának [igen részletes] leírása után megemlíti, hogy az a szabadba távozott, és csak égési nyomokat hagyott hátra. Itteni szokás szerint a zivatarok elé harangoztak, a déli ablak előtt állott egy tanuló, aki úgy vélte, hogy a villámsujtotta, s elesett, de miután eret vágtak rajta, teljesen magához tért. [Továbbá elmélkedések a villámcsapásról. Valószínű, hogy Reimann János Ádám főorvos írta ezt a cikket.] (Sammlung 1717.: 64-67.)^ július 22. BESZTERCEBÁNYA. Egy mérföldnyire a várostól az un. Hohen-Walde-n erős hó- és esőzápor volt. Ez az erdő egy magas hegyen fekszik, s mintegy 3 mérföldnyi kiterjedésű s nem is rendkívüli dolog, hogy még nyár közepén is ilyen idő előforduljon.27 (Sammlung. 1717. júli. 13.) augusztus 7. SOPRON. Du. 4-kor több szőlőt elvert a jég. (Fauth, 80/a.) augusztus 6—13. FELSO-MAGYARORSZÁG. 6-ától 23-áig sok eső esett és vastag felhők bontották az eget. (Sammlung, 1717 : 120.) augusztus 10. KÉSMÁRK. Este 9 órakor hirtelen erős fényjelenség, mintha a város égne. De nem volt tűz. hanem az égbolton egy fénysáv látszott, mintha apró csillagokból állana, s végül eltűnt. Kétségtelen, hogy meteor-jelenség, de sem zivatar, villámlás, sem északi fény nem volt ! (Fischer, Daniel, Hung-Med. Doct. Késmárk 1717.) augusztus. MAGYARPOLYÁN. Nagy sötétség volt az országban. (Pető 332, Tóth E., Rendkívüli) nyár. FEKETEHALOM (Brassó m.) A határban volt felhőszakadás árvizet okozott s a kis „Pförtchen” és a „Kleinspringbach” majdnem hajózhatóvá váltak. (Quellen, Kronstadt, IV. 308., Weikinn C. IV. 100.) 27 A besztercebányai adatokat Bácsmegyei István Pál orvos küldötte be.
