Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1798 449 „és a’ bodnárokat oily szorgos munkába hozta, hogy a' ma még zöld tölgyfából, már harmad nap múlva hordott kellett állitaniok.” (I. h., nov. 27.) október. SZATMÁRNÉMETI. „Hogy a szüretet el ne hibázzák, nyolcz tagból álló deputacziót küldöttek ki a szőlő érésének megvizsgálására; ... a szüretet október 2-ával megkezdették, s két hétig tartott.” (Jeney, 53.) október. TJNGVÁR. SZEREDNYE. „Szöllő Hegyeinken termés elegendő lett volna, de a’ sok esőzés miatt, idő nap előtt, éretlenül meg hasadozván ’s rothadásnak indulván a’ szöllő.” a bor nem lesz oly jó, mint a tavalyi. (M. K., okt. 10.) november. TEMESVÁR, (nov. 9.) Az idei tartós őszi szárazság sokakban visszaidézi 1794 és 1795 évek emlékezetes szárazságát, amikor itt eddig ismeretlen nagy éhínség lépett fel. Az idén csak keveseknek sikerült az őszi vetés, sokaknak az elvetett magot az egerek és madarak pusztították. Végül néhány nap óta áldásos időben sikerült az őszi vetést befejezni. Az élelmiszerek árai igen alacsonyak ... a tiszta búza mérője csak 42 45 kr. amiből könnyen következtethetünk egyéb termények alacsony áraira . . . (P. Z., nov. 20.) november 1., 9. VESZPRÉM. ,,. . . szigorú tél köszöntött be; 9-én sok esővel, nagy zivatar dúlt, dörgött és villámlott.” (Bolgár, 21.) ősz. ALTORJA. „Itt nálunk ugyan bor nem terem, az idén tehát, hogy ERDÉLYBEN bor is bőven termet abból tudom, hogy vedrit, mely nálunk 8 Bécsi kupát teszen, egy 20 xral, egy márjással és utóllyára 12 xral is válogatva vehettünk. Brassóba pedig mind Oláh Országból, mind Erdélyből annyit hordottak, hogy 24 xral, ott is lehet venni válogatva a’ jó bort.” (M. K., dec. 28.) december 11. PEST-BLDA. Négy nap óta a hideg annyira fokozódott, hogy a Duna jégzajlása miatt ahajóhidat sürgősen ki kellett szerelni; s a hajókat a kikötőbe vitték. Az átkelés — amíg a jégzajlás engedi — csónakokon és kompokon történik. (N. C., dec. 13.) december 20. POZSONY. A rövid idő előtt beállott hideg időjárás következtében a Dunán megindult a jégzajlás. A repülőhidat leszerelték. A dunai közlekedés elég simán történik. (P. Z., dec. 21.) december 22—24. JÁSZÓ VIDÉKE. Igen erős fagy az egész vidéken. (Radó, 93.) december 22- 20. VESZPRÉM. Dec ember 22-én fokozatosan kezdett növekedni a hideg, még pedig a következő sorrendben: 23-án —10 C°; 24-én —11 C°, este 18 C°; 25-én 19 C°; 20-án volt a legnagyobb, 21 C°, ugyanezen idő tájban, máshol is igen hidegek voltak; így Grácban —20 C°; 27-én másfél láb [kb. ]/2 m] magas hó esett, mely folytonosan növekedett egész a következő év [1799.] február 8-áig, amikor is még mindig —8 C° hideg volt. (Bolgár, 21.) december 25. PEST. „1798-ban oly hideg tél volt, hogy a Duna dec. 25-én, karácsony első napján vastag jéglepellel volt borítva, melyen kényelmesen lehetett átsétálni . . . Télen a közlekedés a két testvérváros közt rendesen szünetelvén, úgy Pest, mint Buda lakosai éltek a kínálkozó alkalommal és a Duna jegén oly élénk forgalom fejlődött, mint a milyen Mátyás királlyá választása óta nem volt.” (Peisner, 148.) december 25. POZSONY. Rendkívülien hideg; 25-én de. 1/2 10-kor a Duna beállott s du. '/2 3-kor már valaki átmerészkedett azon menni. Elég gyorsan megindult a forgalom a Duna jegén át s 28-án már teherrel megrakott kocsik átmehettek. Január 4-én a zord idő kissé engedett. Bécsből jövet — a sok hó és erős fagy miatt — kocsik borultak fel és emberek fagytak meg. (N. C., 1799. jan. 5.) december 2(i. PEST. Ezen a napon volt a legszigorúbb hideg, a hőmérséklet —23 C°-ra szállott alá. (I. h., 1799. jan. 22.) 29 Időjárási
