Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
414 1794 június 21. GYULA. Nagy a szárazság, a marha döglik. Széna és gabona nem lesz. A drágaság igen nagy: egy köböl árpa 2, a búza 4 frt. (M. H., júl. 1.) június 22. PÉCSVÁRAD. „9 órától du. 1-ig oly rettenetes zivatar volt, mellyhez hasonlóra nem mindenik öreg Apó(se) emlékezik.” Öt házba sújtott a villám, de nem gyújtott. Berkeid községben ,,egy házat földéből kiégetett.” SZILÁGY faluban egy ökröt, NÁDASDon két gyermeket halálra sújtott, „kettőt ismét a’ földhöz tsapott, de ezek meg-éledtek.” (Uo.) június 24. BORSOD M. A nagy szárazság miatt korán kezdődött az aratás. Június 24-én már elegendő búzakereszteket lehetett látni. Ezen a napon ,,a’ viz- áradás {Hernádi mind SZEPES, mind ABAUJ vármegyében” nagyobb kárt okozott, „Az Aszalói vásár [jún. 24.] el haladott [elhalasztatott] a’ felhőszakadásokból eredeti viz özön miatt. Egy szegény ember fiastól és 4 marhástól eggyütt el ragadtatott a’ mezőről a’ viz által. SZIKSZÓ-nál 100 darab szarvas marhánál több túladott a ’Bársonyosba.” (M. K., júl. 11.) június 26. SOPRON. ,,. . . dél után 3 óra tájban Sopronnak külső városában eggy szegelet házba a’ ménykő bé tsapott, ’s azt egészlen földig égette, hanem a’ közben esett zápor, és vizipuska miatt a’ gerjedett tűz tovább nem mehetett. Ellenben ugyan akkor, és talám azon szempillantásban BALF-on [. . . a Fertő partján] a’ menkii le tsapott, és az abból támadott tűz, ki vévén a’ prédikátor házát, az iskolát és a’ vendég fogadót, a’ kápolnát és a’ fürdő házat, az egész falut meg emésztette ...” (M. K., júl. 1., és Csatkai—Petz, 44.) június 28. SELLYE. (Nyitra m.) ,,. . . rettentő égi háború, mellynél alig lehet nagyobbat képzelni. Itten helységünkben hat arató embert vert agyon a’ ménkő, és még többet meg sebesitett, a’ kik az égi háború, és az követett zápor esső elől árnyékos élő fák, és széna boglyák alá vonták magokat. [Elmélkedések a villámokról, vékony phlogiston matéria védekezésről, az életre keltésről és orvosi tanácsok ] . . . Ilyenkor a szabadban lévőnek tanácsos hasmán t a földre feküdni.” (M. K„ júl. 15.) július 1. BARANYA M. Du. 3 óra tájban UDVARD nevű helységnél „olly különös menykő-tsapás történt, mellyhez hasonlóra a’ mostani Ember nem emlékezik. Bosánovits Antal nevezetű jó gazda ... a’ mint szántogatott volna a’ mezőben: felhőt lát kerengeni a’ Pétsi hegyek felett; tehát, hogy kivül ne érje őtet az esső, fel-rakja ekéjét a’ hat ökrös szekerére, ’s haza felé indúlt. Nem messze volt már a Falutól, azonban minden esés és villámlás nélkül egyszerre nagyot tsattant. B. A.-t, a’ rudas ökre mellett úgy széllyel szaggatta, az isten-nyila, hogy még baltával sem lehetett válna már különben öszve-darabolni. A’ fejéből éppen nem lehetett semmirészt meg-találni. Az ökrökön seb vagy ütés nem tapasztaltatott, hanem tsak a’ szőrökön látszott imitt amott, mint-ha fekete sinórt húztak volna, de azért, mind a’ hatan, olly rendel, a’ mint mentek a’ járomban, földre voltak terülve döglötten. A’ húsok eránt meg-kérdeztetett Al-Ispány Ür, ha szabad lessz-é azt ki-árulni, avagy nem ? de az lett a’ rendelés, hogy bőreiket és fagygyújaikat úgyan lehet haszonra fordítani; de egyéb részeiket el kell hat különös gödrökbe ásni.”352 (I. k„ júl. 18.) július 3. RÁBÁKOVÁCSI. (Vas m.) „Olly nagy nálunk a’ szárazság, a’ milyenre senki sem emlékezik. A’ szöllő is mind megfonnyad, ’s répa és káposzta se lessz: ha még egy hétig igy tart.” Marhavész is nagyon pusztít. (I. h„ aug. 19.) 352 Érdekes villámcsapás és alispáni rendelkezés, az indokolás ismeretlen.
