Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1793 18-át követőleg jéggel bontotta, éppen a dél felől érkező havazás szabadította meg, mert az olvadás annyira megemelte a víz szintjét, hogy összetört a jégpáncél, és hamar eltűntek a jégtáblák is. Akik tehát szinte száraz lábbal mentek át a Dunán, visszatérni csak csónakon tudtak. A Gellérthegy végénél [valószínűleg a hőforrásáok miatt] majdnem elsüllyedtek, de szerencsére egy korty Dunavizet sem nyeltek. (E. B., jan. 24.) .Január 18 —19. BUDA. Minap az igen kemény fagy nyomán bőséges jégzajlás volt a Dunán; január 18-án alig mutatkozott már jégtábla, midőn 19-ére virradó éjjel újból megdermedt Buda és Pest közt a folyam és oly vastag jégpáncél keletkezett, hogy már biztonsággal járni lehetett rajta. (I. h., jan. 21.) január. POZSONY M. A marhavész még 1792 tavaszán kezdődött s eddig tartott. Egyes községeket megkímélt, volt ahol 200 is elhullott. (M. H., jan. 18.) február 5. POZSONY. A Duna jege zajlik. (T. h., febr. 8.) február 10. POZSONY. A Duna jege ezen a vidéken napok óta repedezik, s 10-én teljesen elvonult. Kárt nem okozott. Megindult a dereglyéken való közlekedés. (P. Z., febr. 12.) február—április végéig. ERDÉLY. Rendkívüli szárazság, még áprilisban sem volt olyan nap, amelyen legalább egy órán át esett volna. (I. h., máj. 16.) február 23. NAGYSZEBEN. Este 7 órakor hófergcteg közben a nagy evangélikus templom tornyának gombján fehér, kékesbe játszó lángocskák voltak láthatók. Majd az egész gombot elborították a lángok és a pattogás eléggé hallható volt. A lángocskák élénken mozogtak, váltakozva a NyÉNy szél mellett. Majd a gombot tartó nyélen is látható volt az élénk fény, mely végre kh. y28 órakor teljesen eltűnt. A katolikus templom tornyán lévő fémkereszten is láthatták e jelenséget, de valamivel később, s csak 5 percig tartott.343 (Qu., II. 1793 : 85.) február 11., 24. MAGYARORSZÁG. Tizenegyedikén már a méhek sárga virágok porát hordták. Mátyás napra minden szántást és tavaszi szőlőmunkát elvégeztek az emberek. (Pap, H. M., I. 1822.) február 24. BUDA. A Duna már teljesen légmentes. (M. H., márc. 1.) február 27. POZSONY. A repülőhíd már üzemben van. (P. Z., márc. 1.) február. MISKOLC. A bor megdrágxdt, egy hordó közönséges bor 12—14 forint. A hús olcsóbbodik, egy font marhahús 4, a sertés 5 krajcár. A tiszta búza köble 9 máriás, a rozsé 4, az árpa és a zab 3y2 máriás. (I. h., márc. 1.) március 19. MAGYARORSZÁG.344 A fecskék ma mind megjöttek, március 31. BÁRTFA. A vidéken még magas hó fekszik. A farkasok a községekbe merészkednek élelemért. A városi tanács farkasvadászatot rendelt el, amelyen számos állatot elejtettek. (I. h., ápr. 9.) április 24. NYÍREGYHÁZA. Sz. György naptól fogva szárazság, amely még május 14-én is tart. Menydörgés május 13-án volt, bár már áprilisban is akadt. Az ősziek nehezen nőnek, s a kései tavaszi vetés ritka. (M. H., máj. 24.) május 15. GÁLSZÉCS. Zsófia napján villámcsapás tüzet okozott... (1. h., aug. 16.) május 23. NAGYKÁROLY. Hatalmas szélvihar345 „öszve rontván a’ Somon nevű erdőtskét. . . Alig maradt ebben eggy ép fa is. Majd két ölnyi méllységü gödrödet lehet szemlélni, mellyekből tövestől ki-fordultak a’ fák. A’ kik jelen voltak 343 Szt. Elmo tüze volt, méghozzá hófergetegben; e szerint súrlódási elektromosság-jelenség. 341 A hely ismeretlen, a feljegyzés Debreceni Pap ISTVÁNtól való, aki Tiszaughon, majd Kenderesen volt ref. lelkész. 345 Kisebb tornádó, a „láng” a kísérő zivatar fénytüneménye lehetett, porfelhő, villámlás s különleges megvilágítás. 403 2(1*
