Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
392 17 92 május 3. ÚJVIDÉK. Rekkenő hőség a napokban, még a házban is izzadnak az emberek; most enyhül. (M. H., máj. 22.) május 7. CEGLÉD. „ . . . itten a’ Május igen hideg. 7-dikben estvéli 8 óra tályban olly jég-esső esett, hogy a’ TÁPIO-BICSKEI, TÁPIÓ-SZENT-MÁRTONI határt egészszen el-verte, és rétek olly fejérek, mintha lepedővel volnának bévonva.” (M. K., máj. 22.) május (7.). PEST M. ,, . . . Pesth Vármegyének a’ Jászok felőli való széleiben sok helyt, ezen hónapnak elején, olly nagy jég-esső hullott, hogy 3 napokig-is a mezőkön olvadatlan maradott.” (I. h., máj. 25.) május 10. EGER. „Nálunk a’ dög-halálnak valamely neme uralkodott az elmúltt hetekben, ritka nap múlt-el a’ nélkül, hogy Lakosink közül 25-nél kevesebbet vitt volna a’ Cháron tsónakjára . . .” (M. K., máj. 18.) május 17. TORDA (máj. 24.). „Ez előtt egy héttel esett hóharmat a’ MAROS és KÜKÜLLŐ vidékeinek Szöllejekben iszonyú kárt tett. De a’ minap egy jég-is által ment ezeken a vidékeken; sok károkat tett. A’ Szöllő jövéseiről e’ felett minden felőli azt halljuk, hogy igen gerezd nélkül valók.” (I. h., jún. 5.) május 17. KOLOZSVÁR. „Ezen a’ Határon a’ közelebb múlt Áldozó Hetében (á. cs. máj. 17.) három vagy négy éjtzakán volt kemény hideg el-vervén előre a’ jég eső a’ GYÖRGYFALVI, PATAI ’s más szomszéd faluk Határait, vagy rész szerint a’ Határt, némelly Szöllő-Hegyeken mind a Szöllő jövéseit, mind a’ Gyümöltsöt el-pergelte, a’ Hostáti kertekben, úgy a Városi Virágos Ker- tekben-is, a virágokat meg-hervasztotta, a’ Gyümölts-fák ujj jövéseit, kivált a’ Megy-fák jövéseit nagyon megszároztatta . . (M. K., jún. 12.)- május. KOLOZSVÁR. ,, . . . miólta az óltsóság olly nagy, hogy a Törökbúzának vékája 9—10 kr, és a’ leg-szegényebb embernek-is elég Máléja van, s márjással és 4-szeri eledelért is alig talál az ember napszámost. Máiéval tömött hasát inkább a’ napnak veti, ’s mind a’ két fülére alszik a’ szegény legény a’ pázsin- ton, mintsem 4-5 garasért kapát fogna kezébe . . .” (I. h., máj. 18.) május. BUDA. ,,A’ bornak akója 2 forintról 50, ’s 60 garasokra ugrott azólta a’ miólta a’ hideg meg-rontotta a’ szöllőket.” [Eszerint május végén fagy volt, de külön nem írnak róla.] Csak a korai őszi és tavaszi vetések szépek. (M. H., máj. 25.) május 20. DÉG. OZORA. (Veszprém és Tolna m. határán.) A Szilasi földön a jég 140 birkát vert agyon, „olly sűrűséggel omlott, hogy még más nap is lapáttal lehetett merni. Ugyan ezen időtájban, a’ Hetényi pusztán ’s Bonyhád mellett számos birkák vesztek el, menykő-ütés által.” (I. h., júl. 17.) május 24. PÉCS. Kemény havaseső „egy gyenge egészségű utazó Asszonyt, le-ejtett a’ lábáról, ’s meg-is fosztott e lététől.” A hideg eső után többszöri dér, amely Szakos és Pécs környékén is a szőlőkben és kerti veteményekben sok kárt okozott. (Uo.) május 25. SZOMOLNOK. (Szepes m.) Nagy hó esett a hegyekben. (I. h„ jún. 22.) május 25. VÁC. PENC. (Pest m.) Hétfőn oly nagy jégverés érte a szőlőket, hogy nem érdemes őket megkapálni. A bor akója még most is 1 forint 25 kr. (Uo., jún. 5.) június 1. VÁRONG. (Tolna m.) Nagy zivatar, az egyik villámcsapása egy élő fa alatt volt 94 birkát ölt meg. (I. h., júl. 17.) június 2. POZSONY. Május végén hideg esős idő, néhány napja „rekkenő meleg” s „rakva vágynak a’ fák hernyóval, és lepkével.” (I. h., jún. 12.) június 3. RÉDE. (Veszprém m.) „Hatalmas felhőszakadás Trinitatis vasárnapján, a Bakony-ér keletkezett árvize a gyengébben épült házakat elsodorta, ólakat sertésekkel együtt, valamint egy asszonyt 2 gyermekkel.” (Uo.)
