Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
/ 384 179 a hetipiacokon; ezután eső következett, és így hűvösebb napok állottak be. (I. h., szept. 2. M.) nyár. POZSONY. Igen sok levelező jelenti, hogy az idén igen bő termés volt. (P. Z., júl. 15.) szeptember 8. OROS. (Szabolcs m.) Bőséges széna- és bortermés a HEGYALJÁn és az ÉRMELLÉKen is, ERDÉLYben még nagyobb az olcsóság. (Hadi, V : 392.) szeptember 9. KOLOZSVÁR. ,,Az idei terméssel mindenfelé ditsekedhetünk Hazánkban; illyen bővséget nem adott az Isten mostanság; van elég búzánk, törökbúzánk, és szénánk: úgy hogy már a’ melly véka búzának tavaly két német [rajnai] forint volt az árra, most 15 garas; a’ melly török-búzának tavaly három márjás, most egy húszas [egy rnárjás]; a’ melly kalangya [kéve] szénának tavaly 50 forint, most alig lessz húsz forint az árra. Ki most is panaszol, hogy nints takarmánnyá: Tsak telhetetlenség annak a’ bálványa.” (I. h., V. 453.) szeptember. NAGYSZEBEN. A hónap végén éjjeli fagyok ártottak a szőlőnek. (Qu., II : 308.) október 2. KOLOZSVÁR. ,,Itt a’ múlt Hétfőn az őszi hives esső hullani kezdett a hoszszas szárazság után.” A Havasok már hótól fehérlenek. „Szombat éttzaka a’ nagy hideg és hó harmat a’ szöllő leveleit meg perselé . . .” (M. K„ okt. 18.) október 8. VESZPRÉM. „Kezdetét vette a tél.” (Bolgár, 21.) október 20. BICSKE. Igen bőséges volt az aratás, valamint a szüret is. (M. K., nov. 4.) október 26.—november 1. BUDA. 26-ától naponta erősödő esőzések, melyek november 1-étől kezdve hóval elegyedve hozták a telet. A szüret itt igen szomorúan fejeződött be, és ahol megkéstek s 20-áig le nem szüreteltek, pl. SOPRON és RUSZT környékén, ott siralmasan elpusztult a szőlő. (E. B., nov. 4.) október 27. SOPRON. Hóvihar, amely az összes szőlőkerteket hóval borította, s oly szigorú hideg lépett fel, akár a tél közepén, és szüretelni nem lehetett. (Csatkai—Petz, 37.) október 30. NAGYENYED. A mustnak vedre 1 forint, a búza vékája 3 máriás, oly sok termett mindkettőből, hogy alig bírták betakarítani. A Maros megáradt s egy hajó elsüllyedt . . . (M. K. nov. 10.) november 6. MAROS és ARANYOS vizei „partjaikból kiöntvén, a’ Malmokban meg-betsiilhetetlen károkat okozának. A’ Tövisi sokadalom [a vásárra menő nép], az árvíz miatt egy néhány napokig a’ Maráson innen rekedett.” Az árvíz a takarmányban nagy károkat okozott. (I. h., dec. 16.) október. KOLOZSVÁR, (okt. 20.) Elég gyönge volt a szüret. Ami bor akad az jó ugyan, de nem emlékezünk, hogy valaha is ily drága áron mérték volna a mustot. (E. B., nov. 18.) október. TÁLLYA. (nov. 7.) Minden elveszett ami munkát, vesződséget, pénzt a szőlőbe, gyümölcsbe fektettünk, mert október 20-ától szakadatlanul esett, s korai havazás állott be, s fagyot hozó időjárás pusztított. Szomorú volt a szőlő és a gyümölcs szürete. (I. h„ nov. 15.) október. TEMESVÁR. Ebben az évben elég bő volt ugyan a szüret, de még sem oly kiadós, mint az elmúlt évben, ámde a hiányzó mennyiséget pótolta a jobb minőség. (I. h„ nov. 11.) október. TOKAJ-HEGYALJA. Az esős idő miatt kevés volt az aszúszőlő, s a X CW, snct r . Ciúi U/A . -í )