Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
372 1790 augusztus 22. SARD. (Alsó-Fehér m.) „Igen nagy szárazság és elviselhetetlen por. Majdnem semmi széna sem termett. Az erdőt a békebirók felosztották, hogy onnan minden marhás ember, marhájának eledelére elegendő, mindazonáltal meg-határozott számú szekerekkel zöld-ágat hozhasson . . .” (M. K., szept. 7.) augusztus. MAGYARORSZÁG. ERDÉLY. Hosszantartó szárazság volt. ,,A’ Búza, Zab és Árpa nagyobb résziben Hazánknak olly mértékletesen termett az idén, hogy a’kik 5 vékát vetettek, alig kaszáltak 15 vékát sok hellyeken belőlle . . . A’ Zab ritka hellyt látott sarlót az idén, még a’Kaszáló sem vastag rendet vágott belőle. Sok hellyeken szerentsések voltának azok a’ Gazdák, kik zöld korában le-kaszáltatták, és szénát tsináltanak belőlle.” (M. K., aug. 20.) nyár. MAGYARORSZÁG. ,,. . . a’ legszárazabb ’s forróbb nyár ; széna ’s gabona, majd semmivé se lett, nevezetesen a’ tavaszi vetés tsak gaz lett. Bizonyos gazdának 60 Pesti mérő zab vetése után lett 6 Véka termése, de több helyeken még tsak meg se kaszálhatták.” (Pap, H. M., 1821 : 401.) szeptember 17. TÁPIÓSZENTM1KLÓS. „Igen rút szélben utaztunk.” (Keresztesi, Krónika, 314.) szeptember 29. KOLOZSVÁR. „Minékünk a’ nagy szárazságunk után Sz. Mihály nap előtt 2—3 napokkal, egy kevés essőnk lévén, de az-is hóval, és igen savanyú hideg széllel elegy, végre Sz. Mihály napra virradólag olly nagy hó-harmat [dér] esik, hogy minden szöllőhegyeinket, az egy Hendellyen321 kivül, és nagyobb részint éretlen Török-búzánkat egészszen el forrázza. Nem leszsz már e’szerint az idén igen jó borunk, rókát fogtak szöllő gerezdjeink”. Török búza és búza sem termett és így: ,,. . . papa leszsz a kenyér.”322 Hat márjás már-is egy véka tiszta búzának itt az árra.” (M. K., okt. 12.) szeptember 30. ÁRVA M. A veternények a rendkívüli hőség és szárazság miatt igen sokat szenvedtek, alig volt termés. A lakosság ínségnek nézett elébe, de szerencsére a szomszédos Galícia kisegítette a megyét. Magyarországon sok helyen a hőség következtében kiégett a vetés . . . Lengyel- országból megindult a búzabehozatal a vásárokra, s így a búza ára pozsonyi mérőnként leszállóit 3 frt 50 kr-ra. (P. Z., okt. 9.) szeptember. ALSÓVERECKE. (Bereg m.) Gyenge aratás. Széna is szűkén termett. Ahol a múlt évben 200 boglya termett, ez idén alig 80—90. Az elmúlt télen marhavész volt, az állomány csökkent, a takarmányhiány miatt a múlt évi ár feléért adják el az állatot. (Hadi, 1790. Ili: 386., 719.) szeptember. SZEPESSÉG. Már szeptember közepén zorddá vált az időjárás, nem csak a Kárpátok gerincét, hanem a sík vidékeket is nagy hó borította el. Oly erős szélviharok voltak, hogy háztetőket sodortak le; a vihar és a havazás a levegő erősebb lehűlését eredményezték. A rablókat nem akadályozta a mostoha időjárás, fosztogatják és életüket veszélyeztetik az eltévedt utasoknak. A tartományi tanács m'egyei pandúrokat küldött ki megfékezésükre; a minap a derengésben hatot közülök elfogtak s Lőcsére vitték őket. (E. B., okt. 5. : 499.) október 17. PEST-BUDA. Az idei szüret a budai hegyi szőlőkben kitűnő volt, meghaladja jóságát és mennyiségét tekintve a múlt évit is. Különösen sok rendkívül ien nagyszemű szőlőket találtak.323 (P. Z., okt. 20.) 321 Hendely és Hója szőlőhegyek; 1. 348. o. 322 „papa lesz a kenyér” jelentése: olyan kevés kenyerünk lesz és olyan drága, hogy csak a gyermekeknek tudunk adni belőle, mikor „papát” azaz kenyeret kérnek. K. J. 323 A szerkesztő megjegyzése: Lapunk egy barátja beküldött ilyen fürtöt, amelynek szemei kisebb diónagyságúak voltak.
