Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
3(30 1789 megrepedt, s 119 házat elöntöttek a hullámok. A megszüntetett Pálos kolostorban mintegy 70 családot kb. 300 embert szállásoltak el. A Csallóközben 13 napig voltak az emberek, állatok a külvilágtól elzárva. (P. Z., febr. 25.) február. SZEGED. ,,A város február első napjára hirdetett gyűlést, a Tisza nagyobb mérvű áradása miatt csak március 8-án tarthatta meg.” (Pap, Piaristák, 113.) február 5. PEST. A múlt héten ismét igen hideg volt. Tegnap óta meleg tavaszi szél fúj, a hó nagyban olvad, a Duna állandóan árad, a jég a Gellérthegynél torlódik. Arvízveszedelem. (N. C., febr. 5., említi Albach és Zawadowski is.) ' február 7. BUDA. A Duna kilépett medréből. Éjfél után a jég elindult, de Ráckevénál ismét torlódott és 8-án a budai oldal már nagyrészt víz alatt állott. Pest szigetté változott ; a víz további néhány lábbal emelkedett. Pesten mintegy 70 ház bedőlt. 11-én kezdett a víz apadni s 14-óig már 2 lábbal alacsonyabb a vízállás. (P. Z., febr. 18.) február 7- BÉCS. „. . . Ebben a hónapban még tsak Posonyból sem érkezett Bétsbe Delizsántz [gyorskocsi] — a’ Posták 3—4 napig ki-maradoznak; — azért ha a’ mi Olvasóink az Újságokat rend-szerint, mert a’ hideg, majd a’ nagy vizek miatt nem vehetik; az idővel 'pereljenek.” (M. K., febr. 7.) február 7. POZSONY. A kiöntött Duna a város mindkét oldalán megszüntette a közlekedést. 8 napja nincs postajárat, a Csallóközzel sincs összeköttetés. Bécs, Linz, Graz, Prága, Zimony mind árvizekről értesítenek. (P. Z., febr. 7.) február 7. PEST. Nyolc napja a bécsi és egyéb posták elmaradtak. GYŐR felett az összes folyók, patakok kiáradtak. (N. C., febr. 7.) február 7. PEST. Vasárnap éjjel 11—12 között borzalmas ropogás között megindult a Duna jege. Reggel víz alá került Óbuda, Újlak, a Vízivárosban a Fő utca, továbbá a Rácváros. Délig rohamosan emelkedett a víz, majd gyorsan apadt, és ismét gyalogszerrel lehetett járni az előbb még vízzel elborított volt helyeken, károkat okozott de távolról sem volt az 1774-i312 árvízhez hasonló. A Soroksári- út mentén töltést építettek. (I. h., febr. 9.) február 9. PEST. A Soroksári-úti töltés nem tudott a víznek ellenállni s pár perc alatt majd egész Pest víz alá került. Az Újépület [a mai Szabadság tér] felett is betört a víz. Sok helyen az emberek az emeletekre, padlásra menekültek. A Váci utcában, a Városház téren stb. csónakokon közlekedtek. A víz 8-áról 9-ére éjjel s 9-én de. erősen emelkedett. A két város között az átkelés élet- veszélyessé vált. Pesten és Óbudán is néhány ház beomlott. (N. C., febr. 12.) február 14. PEST. A Duna árvize nagyobb károkat okozott, mint 1775-ben. A váci töltést áttörte, a város nagy része víz alá került . . . erről részletesebb beszámoló. (P. Z., febr. 21.) február 14. PEST. Február 8-a óta a Duna vízállása nem változott. Ma végre kissé apadt. Óbudán néhány ház bedőlt. A vízállás 3 lábnyival alatta maradt az 1775. évinek . . (részletes leírás). (I. h., febr. 14.) f ebruár 15. SZEGED. ,,A ’ Tuza jege még keményen áll vala ezen hónapnak 15-dikén, de a’ Marosé már ekkor minden-felé mozgásban vala, és a’ maga környékében fekvő Helységekben nem kevés kárt okoza az Ar-viz. — Abban az időben, midőn Zemlinben [ZIMONY] egy tolyás 10 ’s 12 krajtzáron vala, mi nálunk Szegeden 2 krajtzáron lehetett venni, mely mindenek előtt rend-kivül való drágának tettzék. Már most 2 tolyást kapunk 1 krajtzáron és minden más dolgok óltsódnak.” (M. K. febr. 28.) 312 Tévedés, mert a rendkívüli nagy árvíz 1775 január és februárjában volt.
