Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
312 1784 január 28. LIPPA. A Maros jege még áll, mintegy másfél embermagasságnyi [kb. 3 méteren felül] hó fekszik, s napok óta havazik. (P. Z., febr. 18.) január 30. DEBRECEN. ,, . . . mindig esett és egyúttal fagyott, úgyhogy a föld felszíne merő sik jég.” (Balogh—Auer, Ij. LVI. 1952 : 119.) január 30. DERECSKE. „Nagy szörnyű hóeséssel együtt fútt a’ nagy sebes irtóz- tató kemény szél: úgy hogy iszonyodott az ember azokbann a’ napokbann tsak a’ házból is ki menni. És a’ ki takaratlan artzával ki ment, az erős szél a’ havat mindjárt jéggé fagylalta az artzáján . . .” (M. H., márc. 3.) január. KECSKEMÉT. Ezen esztendőben irgalmatlan hideg volt. (ifj. Bagi, Kecskemét, 23.) január. LŐCSE. Néhány hete tart a szigorú hideg, hótakaró azonban csak helyenként van. A kutak befagylak, akiknek mély kútjuk vagy bővizű forrásaik vannak, árulják a vizet. A legöregebb emberek sem emlékeznek ily vízinségre. A Kárpátok [MagasTátra] alatti falvak szibériai képet mutatnak s a —23%° [ — 29,4 C°] alatti hőmérséklet nem ritkaság. (P. Z., febr. 4.) január. SZEGED. A Tisza annyira befagyott, hogy azon kocsik keltek át. (I. h., febr. 11.) január. UJ-VÁROS. [BALMAZ-] (Szabolcs m.) „. . . Helység határában. . . And- rásy Sigmond Ur’ nyáj juhából ezer darabot ölt meg ez’ a rút fergeteges idő Más Uraságéból pedig háromszáz temetődött a’ hó alá: mindenütt mind pásztorával együtt. . .” (M. H., febr. 17.) január 30—31. SZEPESSÉG. A szigorú hideg még tart, 30-án rendkívül hideg északi szél és hófúvás volt, egyes utcákat hóhegyek torlaszoltak el. (P. Z., febr. 7.) január 30—31. NYÍREGYHÁZA. Január két utolsó s február két első napján „négy nap egy végbenn, olyly hirtelen hideggel, hószakadásokkal, és fertelmes szeles fergelegekkel vett környűi bennünket az idő”, hogy 70 éves emberek sem emlékeznek ilyenre. Eddig 5 embert találtak megfagyva; Hármon juhászok voltak, akik 000 juhhal jöttek át Erdélyből. A kegyetlen hófergeteg befödte őket s ott pusztultak. Két embert szánkón érte a hóvihar, de a lovaikkal haza kerültek. Az utakat oly nagy hó fútta be, hogy három négy nap a városból nem lehetett kimozdulni.” (M. H., febr. 14.) január—február. DEBRECEN. „Január 31-én és február 1-én éjjel-nappal olyan szélvihar támadt, éjfél körül he1 fúrással, hogy sok ember és barom a szállásokon megfagyott. Három napon keresztül éhséget és szomjúságot kellett tűrni, a jószágokat a hó befútta, senki sem tudott segítségükre menni. A tél nagyon sokáig tartott”. (Balogh—Auer, Ij., LVI. 1952 : 119.) január—február. POZSONY. Január utolsó és február első napján hatalmas vihar tombolt, a szigorú hideg itt is már 8 napja tart, a vihar elmúltával a hőmérséklet néhány fokkal emelkedett. (P. Z., febr. 24.) február 2. PEST. A néhány hete óta tartó nagy hideg, e hó 2-án a Rokkantak háza [eredetileg Károly kaszárnya, majd Városháza] órája is megállott [befagyott]. A nagy hideget dühöngő vihar kíséri. (I. h„ febr. 11.) február 7. VAJDAHLNYAD. „Itten nálunk, két hónaptól fogva, hármadik telet számlálunk. Hol szánkázunk, hol úszkálunk. Nagy hegyek alatt, számos folyóvizek közt lakunk. A’ Malmok a’ vizeken renddel majd nem egymásba ütköznek.” (M. H., febr. 18.) február 10 11. BESZTERCEBÁNYA. Rengeteg hó hullott, amilyen havazásra a város egyetlen lakója sem emlékezik. A hótömeg sok háznak az uj tetőzetét — amelyet a múlt évi május 5-i tűzvész után építettek újból — benyomta. Az
