Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1782 291 voltak ininemüek ritkán esnek. Az Úr vacsorában lévő bor a pohárban megfagyott és jeget kellett inni.” (Keresztesi, Krónika, 26.) február 16—17. BESZTERCEBÁNYA. 11—12-én a hőmérséklet erősen süllyedt, és 16-án reggel 7—8 óra között —22, —23 F° [ — 30, — 31C°]; 17-én már —26 E° [—32 C°]. Közepes hideg mellett —15, —17 F° a hőmérséklet s néha elérte a — 20°-ot [-29 C°]. (P. Z„ márc. 2.) február 17. SZATMÁRNÉMETI. Újholdkor oly kemény hideg lett, hogy az embernek rövid úton deres lett a bajusza, s éjjel a szobában a pohárban lévő vizen jég képződött . . . (M. H., febr. 27.) február 17. POZSONY. Reggel 8 órakor 15 R° volt [ -18,8 C°], hasonló ahhoz a hideghez, amilyent 1755-ben Becsben feljegyeztek. (Uo.) február 18. PEST-BUDA. Ezen a napon beállott a Duna és a két város között megindult a közlekedés. (P. Z., márc. 2., és M. H., febr. 27.) február 18. KOMÁROM. A Duna jege oly erős, hogy az emberek nyugodtan közlekedhetnek rajta. (P. Z., márc. 2.) február 19. SZERÉMSÉG. Az idei tél febr. 10-ével állott be többszörös hófergeteggél, amely a közlekedést megakadályozta. Magas hó fekszik, szigorú a hideg. 15-én a posta 40 órát késett Vukovárban, s a legrövidebb postajáratnak is 8 órás késése volt. Az elemi iskolákat 12 napra, ill. az enyhe idő beálltáig bezárták. (Uo.) február 28. PEST. A beállott enyhe idő miatt e napon megindult a Duna jege, amelyen 10 napig volt átkelés. A jég csak a hídhoz való „karókat” vitte magával. Március 3-án, már a hajók is jöttek a Dunán. (M. H., márc. 13.) február. POZSONY. A nagy hideg tartama alatt a Duna nagyon megapadt, és a városnak a Duna közelében lévő kutjaiból néhány napon át nem lehetett vizet meríteni. Sok ember ezalatt vízhordással kereste meg napszámát. 18-ával az időjárás megenyhült, a Duna is árad, a jégen való átkelés is „bátorságos”.254 (M. H., márc. 2.) február. DEBRECEN. A búza drágul, 1 köböl (négy véka) ára 12 13 máriás ezüst. A borok — bár a legjobbak mire az emberek emlékeznek — igen olcsók. Hasonlót írnak Eperjesről. (I. h., febr. 9.) február. POZSONY. Többször fagy és havazik. — BALATON a hó közepén befagyott. (I. h., febr. 9.) február. „SOPRON és KŐSZEG tájánn a nagy hideg miatt a fák az erdőkönn nagy pattanással ketté repedtenek, a leg-mélyebb kutak-is bé-fagytanak, sok szárnyas barom fiák meg-döglöttek, emberek-is sokan rész szerint valamelly tag- jokat, rész szerint pedig életeket vesztették. Egygy gyalog járó, minek-utánna 10 órákig elfagyottan fekütt volna, Nyékre (SOPRONNYÉK) vitetvén, a katonák orvossaitól életre hozatott. Ki-is eszére jővén, azonn boszankodott, hogy miért vetkeztették-ki s miért vették-el galambjait. Ezt el-hiszem, nemvitték az orvosok hirtelen melegre. Mert külömben ha meg-élt volna is, hóttáig nyomorék maradt volna. Egygy katona, a kinek valamelly tagja meg-fagyott volt, azonnal szörnyű halált hóit, mihelyt az, meleg szobában fel-engedett. Romür Thermometruma ezen hónapnak 16-dik napjánn a fagylaló pont alatt 10 Grádusra [—12,5 C°] mutat vala.” (1. h., febr. 27.) 251 251 Itt a tudósító megjegyzi, „hogy az idénn sem itten sem pedig Bétsnél a Duna nem fagyott egészen által.” Kétségtelen, hogy a Duna végig befagyott magyarországi szakaszán, de hogy „egészen által” nem fagyott, az biztos, mert akkor „áradás” sem volna lehetséges, s beálló enyhüléskor a víznek a Duna jegén át kellene folynia. 19*
