Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1781 281 a RÁBAKÖZBEN nagy jégeső volt, majd ÁGFALVÁN olyan felhőszakadás, hogy a víz a házak ablakain be- s kifolyt. (M. H., máj. 2.) április. ABAUJ-TORNA M. A pár év előtti szigorú télben a kasokat a földbe ásták s így a méhek megmaradtak. (P. Z., ápr. 11.) április. BESZTERCEBÁNYA. A tél ártott a méheknek, volt akinek 13 kasból legfeljebb 5, vagy csak 3 maradt meg. (M. H., máj. 5.) április. FEJÉR M. Á méhek sok helyen az erős télben kipusztultak. Volt akinek 60 kasból csak 20 maradt. Az elmúlt ősz sovány volt. (M. H., ápr. 7., máj. 5.) április. ERDÉLY. Szeles időjárás a magasabb helyekről elhordta a homokos földet, a vetés szabadon maradt, a völgyekben pedig azokat elborította. Drágaság van, amelynek növekedésétől tartanak. (I. h., máj. 30.) május 4. DEBRECEN. Nagy szárazság és komoly cterebogúrkúr a szőlőkben. BÁNÁT, TEMESVÁR vidékén az őszi petékből kikelt sáskák nagyban jelentkeznek. MOSON M. Ezen a vidéken és a szomszéd megyékben a búzatövét rágó férgek már jelentkeztek. GYŐR vidékén jégeső. (I. h., máj. 16.) május 7. ZEHERJE. (Gömör m.) Erős, hosszú tél után még május 7-én virradóra a fagy is pusztította a szőlőt és a makkerdőket. A mélyebb fekvésű helyeken a patakok és a vályúk vizei erősen befagytak, a magas helyek szoléi nem szenvedtek kárt. (I. h., máj. 26.) május 9. SÁROS M. Április közepe óta tart a teljes szárazság, s a szelek is szárítják a földet. Egyes helyeken a vetés ki sem kelt. Május 9-én végre esett. (I. h., máj. 19.) május 15. SZÉKELYFÖLD. Nagy szárazság tavasszal. A tiszta búza magyar köble 4 rénes frt, harmadfél a hajdina ára. Középszerű terméskor ezek itt még olcsóbbak szoktak lenni. (I. h., jún. 2.) május 21. SOPRON. A dér egyes szőlők némely részét egészben elpusztította. A féregkár ismét jelentkezett a búza tövén. (I. h., jún. 6.) május 21. TRENCSÉN. Kemény hideg, amely a kertekben és a szántóföldi terményekben kárt tett. BESZTERCEBÁNYA. A szárazság miatt tüzek keletkeztek. (I. h., jún. 2.) május 24., 25. UDVARHELY. „Nagy szárazság volt a tavaszon mind 24-a Májiig, akkor esvén az eső Áldozó csütörtökön, másnap 25-a Maji, Orbán napján egész nap havazott annyira, hogy az erdőkön bokáig érő hó esett.” (Téglási, G. F., 58.) május 26. SÁROS M. Hosszas szárazság után nedves időjárás jégesővel, sőt havazással. Május 26-án Zemplénnel határos területeken rendkívüli havazás. Az előzőleg jégtől elvert vetéseket sok helyen takarmánynak lekaszálták. TOKAJ-HEGYALJA. A szőlők virágoznak. A tavalyi borok sokkal jobbak, mint akkor jelentették, felette megjavultak. (M. H., jún. 28.) április—június. SZLAVÓNIA. Az április igen száraz volt, májusban jó termékeny esők. Termés jól fejlődik. „A múlt évi bor igen rossz, l1/, pint 6 magyar (garas). Hernyók pusztítanak, gyümölcstermés gyenge lesz.” (I. h., jún. 6.) június 10. BIHAR M. E hó 10-én megindult az esőzés. (I. h., júl. 14.) június 11. SZÉKELYFÖLD. A szárazság még tart keleti széllel, bár már akadt itt-ott eső. Az őszi vetés gyenge. Árpa és zab jól fejlődnek. Gyümölcstermés nem Ígérkezik nagynak. Sáskajárás az Orbán-székben. (I. h., júl. 4.) június 13. UNG M. Nagy esőzések és hóolvadások következtében az Ung kilépett medréből, s az ár 11 gyapotot szállító kocsit elsodort. A mentésnél egy ember megfulladt; 8 kocsi görög gyapotot megmentettek; a vetés nagyrészt víz alatt áll. (I. h., júl. 7.)
