Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
238 1774 — 1776 november. TÁLLYA. (Zemplén m.) Itt a hegyvidéken a hó igen nagy károkat okozott. (I. h., dec. 14.) december. ORSZÁGSZERTE viharos időjárás, rendkívül hideg és gyakori havazás. Mindez a posta járatokban nagy zavart okozott. (I. h., dec. 7.) 1774. ABONY. „Ezen évben, mint Gorove László feljegyezte, az egész vidéknek nagy ártalmára volt a prédikáló sáskáknak nagy serege, az előtt való esztendőben (1773) a HAVAS ALFÖLDet elemésztette, onnan kikerekedvén, elöntötte özönével, Kisasszony havának első napján (augusztus 1.) SZOLNOKot és annak minden környékét, nem lehetőnek háborúkra a tábori lineák szebben elrendelve, mint ezen Sáska milliárdok ( így írja GOROVE L. Szolnokról írt történeti munkájában ), melyek Tószegnél . . . letelepedve sorozták el magukat s úgy aztán a képzelhetetlen sokaság háromfelé szakadván, egyik csoportját a Tiszán át DEBRECZEN felé repítette, a második osztály Pest vármegye széléről a JÁSZ földnek tartott, a harmadik sereg SZOLNOKot és vidékét szállotta meg. Az által takarodások reggeli 6 órától esteli 7 óráig tartott, pedig oly sűrűséggel, hogy vastag felhők gyanánt a tisztán ragyogó napnak fényét elfognák és a földre homályt vonnának. Mindent elkövettek ugyan a megfélemlett szolnoki lakosok a kártékony és rágcsáló vendégek elűzésére, de azokat a várost környező nádasokból, rétségekből, a hova éjszaka elrejtőztek, nem vala lehetséges kizavarni ! Noha pedig akkoriban gyakran hullottak a záporok, kártékony munkálkodásukban azok sem akadályozták a hosszú lábú szárnyas férgeket. A kerti gyümölcsöket, szöllőket, fák leveleit, szóval a földnek minden zöldségeit összerágván, tönkretették, csak akkor hagyták el telepedések helyét, mikor minden prédálni valójok elfogyott . . .” (Abonyi L., Abony. I. 194.)- DEBRECEN. Havas és esős tél, sok szélvésszel; hév nyár. Sok bor. (D. M. K. 1831.)- PEST-BUDA. A Duna áradása következtében 22 birtok és 96 falu szenvedett különösen a Sárrét közelében. (Zawadowski, I. 37., 38.) — SOPRON. Ebben az évben hónélküli telünk volt, de hideg, s így az emberek az egész télen át nem dolgozhattak. Száraz esztendő volt. Bor kevés termett, de elsőrendű volt. A gabonatermés közepes, de szalma, széna és sarjú kevés. Nagy volt a takarmányínség, s az emberek a Fertőnél vásárolt náddal voltak kénytelenek állataikat etetni; de a jó Isten mégis megsegített, most újév utánig [1775] szép időnk volt, s az állatokat seregestől küldhettük az erdőbe legelni, miáltal sok takarmányt megtakarítottunk, s az emberek boldogultak állataikkal. (Bruckner.) — SZENTES. Ebben az évben a Tiiza, Körös, Kurca és a Kórógy szerfelett kiáradtak. (Szabó, Szentes.) 1775 * 1774/75. EURÓPA. MAGYARORSZÁG, ,,1775-re forduló hideg havas hosszú tél volt egész Európában. Már 1774-ki November 9-kén nagy hó esett le, Katalinkor [nov. 25.] pedig minden Alföldi marha szénára szorult, és egész Sz. György [ápr. 24.] napig tartottak a fuvatagok. De hó olly nagy volt, hogy a gyermekek a házak tetejéről szánkáztak le, a hidegek olly nagyok, hogy a hasas marhákat ponyvákkal takargatták be, hogy el ne vetéljenek. Bétsben a Tsillagvizsgáló * GYÖNGYÖS megfigyeléseit I. az I. (474. o.); SZIKSZÓ I. a 4. (504. o.); EGER 1. az 5. (510. o.) Függelék alatt.
