Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1733 — 1734 143 május 13. OLTHÉVIZ. Az éjjel a fagytól megjegesedett harmat [dér] a fákat, szőlő­ket és sok vetést elpusztított. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 145.) május 13. VERSEC. A Bánságban fagy volt. (Baróti, I. 511.) május 26. PANCSOVA. Ezen a napon nagyobb vihar volt a várban, számos épületet megrongált. (I. h., I. 357.) június. VERSEC, PETRILOVA. POSESENA. A jégeső a gabonában és szőlőben kárt tett. (I. h. 357. és 535.) június 8. SURÁNY. „Medardus napján szép tiszta lévén, göbölyömet vettem rendben . . .” (Károlyi, Önéletleirása I. 86.) június 21. VERSEC. A szőlőtőkék és a gabona, amelyek a legutóbbi jég és fagy által sokat szenvedtek, ismét magukhoz térnek. (Baróti, I. 511.) október 24—25. IVÁNKA. „Csekély szüretemet revidiáltam”. (Károlyi Önéletle­irása II. 93.) október 30. IVÁNKA. „Eodem változott meg a szép tavaszi iidő forma őszi üdőre, hó is esvén.” (I. h. 99.) november 17. FELSŐ-MAGYARORSZÁG. „Második hó jó formában eljött.” (Károlyi, II. 10.) ősz-tél. OLTHÉVIZ. Majdnem egész őszön át téli időjárás uralkodott sok hóval és kemény hideggel. A tél viszont karácsony napjától kezdve meleget hozott, a jég és a hó elolvadt, a hegyipatakok megáradtak. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 144.) december 27. PRÁZSMÁR. Nehéz mennydörgés. (Endrei, XI. 1907 : 55.) 1733.108 BARCASÁG. Nagy árvizek. (Tartler, Lurtz, 4. Apor, Synopsis XI. 184.) DEBRECEN. „Átaljába mérsékelt és bő esztendő.” (I). M. K. 1831.) ERDÉLY. SEPSI-SZÉK. Ezt az évet mind Bacchus, mind Ceres bőséggel árasz­totta volna el, ha a májusi fagy a szőlőket el nem pusztította volna, amiért igen kevés bor termett, és ha később [szeptemberben] Sepsi-szék 17 községé­nek területét a jég el nem verte volna. (Apor, Synopsis, XI : 184. és Apor, vers, 1. 178.) — SOPRON. Száraz tél volt, jóformán hó nélkül. A nyár is száraz volt. Közepes bor- és gabonatermő év. (Bruckner.) — SOPRON. Kevés, de jó bor termett. (Bruckner—Schürtz, 90.) 1734.* március. 11. BUDA. „Nagy szél mia nem járván az komp.” (Károlyi, V. 118.) április 25. ERDÉLY. „Ezen mostani husvét napja pedig, a mely is esett áprilisnak 25-ik napján, kemény északi szelekkel, hideggel, majd pedig tiszta idővel, majd essővel elegy esső hóval, vagy pedig tiszta hóval vala elegyedve.” (Ka­nyaró F„ Hazánk, VI. 1886 : 559.) ' április 25. ALTORJA. Ezen a húsvéti napon, április 25-én [hv.] nagyon erős és igen hideg keleti szél fújt és az egész napon át váltakozva eső, havaseső, illetve hó esett. (Apor, Synopsis XI. : 184.) április 25. KÉSMÁRK. Szent husvét napján igen erős szél volt, amely a szép erdőben * Czehei megfigyeléseit I a 2 (488. o ) Függelék alatt. 108 BELGRÁD. Zawadowski (I. 36.) és Tőry (197) említik, hogy 1733-ban a Du­nának nagy árvize volt és Bertrandon de la Broquiöre útleírására hivatkoznak. A francia krónikaíró és utazó az 1433 évi árvizet írta le. (Lásd: Réthly: Időjárási események 1700-ig, 48. old.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom