Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
Év Érdekeltségi terület kh Mentesített terület kh Érdekeltségi hozzájárulás Ft/kh/év Catornahossz km Földmunka 1000 m:{ Költség m/Ft Állami támogatás m/Ft öszszes rendezett V. A. Ta-. nacsi 1960 1229 65 50,— 30 2 1,4 16 60 — 1961 1229 300 50,— 30 9 6,2 71 40 — 1962 1229 35 20,—* 30 1 0,7 20--- --O ssz.: — 400 — — 12 8,3 107 100 — 100 * Hoboli Vízrendezési Társulatnak. Drávái Nyárigát Társulat — Szaporca A Dráva folyón 1951. évben levonult árhullám végig a Dráva völgyében, de különösen Vejti és Drávaszabolcs községek közötti szakaszon hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságnak. Cun, Szaporca, Tésenfa, Drávacsehi és Drávapalkonya határában ugyanis — a folyó 75—95 km szelvényei között — a nyílt ártér (hullámtér) kiszélesedik, és helyenként 2,5—3,5 km mélységben nem volt gát, mely útját állhatta volna az előretörő vizeknek. Majláth-puszta, llma-puszta és az említett községeknek a Feketevíztől délre eső területei víz alá kerültek. Az árvíz — mint a történelem során mindig, úgy most is — az ármentesítési feladatok fontosságára figyelmeztetett, és arra ösztönözte az érdekelteket, hogy megoldást keressenek az árvizek kártételeinek csökkentésére. Az itt gazdálkodó egyéni parasztok, és a fiatal állami gazdaság saját anyagi erőforrásai nem tették lehetővé egy költséges beruházás megvalósítását, így a Baranya megyei Tanács és a Pécsi Vízügyi Igazgatóság magára vállalta egy 19 km hosszú ún. „nyárigát” építését közvetlenül a Dráva partján. A kiviteli munkák rövidesen beindulhattak, és 1958-ban befejeződtek. Ezzel mintegy 5500 kh területen váltbiztonsá- gosabbá a mezőgazdasági termelés. További feladatként jelentkezett azonban a mentesített területet Északról fenyegető elöntések veszélyének elhárítása. A Dráva árvizei ugyanis a Fekete-vizen akár 10—15 km hosszan is visszaduzzasztást okozhatnak, és a vízfolyás jobb parti töltése még nem nyújtott kellő biztonságot a hátulról támadó vizek ellen. A nyárigát megépítése megteremtette annak feltételét, hogy egyrészt az elkészült gát fenntartására és fejlesztésére, másrészt a Fekete-víz jobb partján még hiányzó 10 km hosszú töltésszakasz kialakítása, végül mindezeken a tényleges védekezés megszervezése és végrehajtása érdekében társulat alakulhasson. Több, mint egy éves szervező munka után 1959. április 29-én Szaporca községben a Kelemenligeti Állami Gazdaság, a szaporcai, a drávapalkonyai és tésenfai termelőszövetkezetek képviselői szótöbbséggel elhatározták, hogy a fenti feladatok megoldására létrehozzák a Drávái Nyárigát Társulatot. Megalkották alapszabályukat, megválasztották az 5 tagú igazgatóságot, a 3 tagú felügyelőbizottságot, és megfogalmazták célkitűzéseiket. A Társulat működési területébe tartozott Drávapalkonya község területéből, kereken 800 kh, Tésenfa területéből 700 kh, Szaporca határából 1200 kh, Drávacsehi87
