Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)

III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében

A társulatok a fentebb ismertetett 30/1967 MÉM—OVF számú együttes utasítás alapján 1968—70 között, három éven keresztül, részesültek állami támogatásban.

A IV. ötéves népgazdasági terv első évében — 1971-ben — a társulatok (de a mezőgazdasági üzemek is) már a legújabb, napjainkban is hatályos, és minden bizonynyal még több évig változatlanul érvényben maradó rendelkezés — a 27/1970 (XII. 13.) MÉM számú utasítás — alapján kaphatják a végrehajtott komplex meliorációs munkákhoz biztosított állami támogatást. Az utasítás változatlanul megtartja azt a korábbi szemléletet, mely szerint nem a munkák egyes fázisaihoz, — pl. az elvégzett földmunkához, — hanem a komplex feladat egészéhez, annak összes költségei arányában kell támogatást nyújtani. Ez biztosíthatja csak a vízimunkák és a talajvédelmi, talajjavítási feladatok tervszerű, összehangolt megvalósítását. Az utasítás új vonása, hogy a termelőszövetkezetek munkáinak támogatásával kapcsolatos döntések meghozatalát a megyei tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervének hatáskörébe utalja, míg az állami gazdaságok munkái tekintetében az Állami Gazdaságok Országos Központja dönthet a rendelkezésre álló keretek erejéig a támogatás kérdésében. A vízgazdálkodási társulatok állami támogatásának pénzügyi forrásai egyrészt a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai rendelkezésére bocsátott keretből, másrészt a Vízügyi Alap bevételeiből tevődnek össze. A társulati feladatokat képező vízrendezési munkák állami támogatásának mértékét, és az egyes munkákhoz biztosított támogatások pénzügyi forrásait a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai és a vízügyi igazgatóságok együttes határozatban állapítják meg. A meliorációs feladatok támogatásának arányai tekintetében az utasítás úgy rendelkezik, hogy továbbra is — de legkésőbb 1980. december 31-ig — teljes állami támogatással kell befejezni a kiemelt területek kijelölt körzetében folyamatban lévő munkákat. Ez a rendelkezés a Dráva völgyében 7 termelőszövetkezet 18 község határára kiterjedő területét érinti. Egyéb területeken az üzemi és üzemközi (helyi jelentőségű közcélú) vízrendezési létesítmények beruházási munkáira — beleértve azok rekonstrukcióját is — átlagosan 70%-os mértékben engedélyezhető állami támogatás. Az átlagos mértéktől lefelé és felfelé 10%-kal lehet eltérni.

A rendelkezés hatékonyabbá tette a különböző rendeltetésű és különböző kezelésben lévő vízrendezési létesítmények összehangolt fejlesztésére irányuló koordinációs munkát, és jelentősen növelte a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének tervszerűségét. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a vízimunkák fejlesztéséhez nyújtott állami támogatások igénybevétele szükségessé teszi a létesítési vízjogi engedélyeknek a munka beindítása előtti beszerzését, másrészt megköveteli, hogy a komplett kiviteli tervdokumentációk már az üzemtervek összeállítása előtt maradéktalanul rendelkezésre álljanak. Ezeknek az intézkedéseknek következtében igen nagy mértékben csökkentek az évközi tervmódosítások, lehetőség nyílott a különböző munkák építési idejének megfelelő összehangolására, a munkaerő kihasználásának előzetes megtervezésére, de a gépi kapacitások legcélszerűbb elosztására is. Mindezek a körülmények végső soron azt eredményezték, hogy a társulatok tevékenységében fokozódott az előrelátó tervezés igénye, így ezáltal is nőtt a munka termelékenysége és hatékonysága.

*

Az előzőekben röviden áttekintést adtunk a társulatok elmúlt 15 év alatt bekövetkezett fejlődéséről, kialakulásuk és megszilárdulásuk folyamatáról, feladataik teljesítésének pénzügyi fedezeteiről, a munkájukhoz nyújtott állami támogatások rendszerének legfontosabb alapelveiről. A vázolt társadalmi körülmények és köz75