Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
látta el. A társulatok ugyanis ebben az időszakban a MESzÖV tagjaiként működtek. A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai kizárólagosan termelési szempontból és csak a vízhasznosítási társulatok felett gyakoroltak — 1960-ig — felügyeletet. A szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok szervezésének és működésének alapelvei világosan tükrözték a felszabadulást követően megváltozott társadalmi viszonyokat. Társulat létrehozásának előfeltétele lett, hogy a vízrendezés vagy vízhasznosítás által érintett mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodó állampolgárok és jogi személyek (termelőszövetkezetek) több mint fele önként elhatározza a társulat megalakítását, és ez a többség képviselje az érintett ingatlanok együttes területének több mint felét is. Ez a minősített többség elve, mely alapfeltétele a demokratikus döntés meghozatalának. Ez az elv érvényesül később a társulat legfőbb szerve — a közgyűlés — határozataival kapcsolatosan is. Itt keli rámutatnunk arra, hogy a társulatok tevékenységében már több mint száz éves történetük során most először vált lehetségessé a valóban demokratikus alapok megteremtése. Nem lehet célunk a felszabadulás előtt működő társulatok érdemeinek a legkisebb mértékben való csökkentése sem, hiszen a korábbi fejezetekben éppen azt bizonyítottuk, hogy ezek a társulatok elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar mezőgazdaság fejlesztése terén mind országos viszonylatban, mind pedig a Dráva völgyében, mégis a tárgyilagosság megkívánja annak megállapítását, hogy az elődök működésében és vezetésében — a vitathatatlanul haladó jellegű kezdeményezések mellett — főleg a földesúri érdekek érvényesültek. Erre módot adott hajdan az a körülmény, hogy a társulat alakításához, vagy egy közgyűlési határozat végrehajthatóságához, elégséges volt az érintett földterület több mint felét birtokló érdekeltség egyetértésének megszerzése, és nem volt szükség a tulajdonosok abszolút többségének egyidejű megnyerésére. Míg a felszabadulás előtt a társulatok tagjai és érdekeltjei az ún. ártéri érdekeltségük arányában fizették — esetleg differenciáltan — a végrehajtott munkák költségeit, most az érdekeltségi teiület fogalma új tartalmat nyert. A 19/1958 (II. 21.) Korm. sz. rendelet szerint azt a területet kell a társulat érdekeltségi területének tekinteni, melyről a helyi jellegű csatornák a vizeket a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó vízfolyásokba és belvízi csatornarendszerekbe vezetik. Ez az új jogi szabályozás megfelelt a szocialista átalakulás útjára tért szövetkezti parasztság egyetemes érdekeinek, mert lehetővé tette a vízimunkák költségeinek szélesebb körű megosztását. így érvényesült az az elv, hogy a vízrendezés anyagi terheit nem kizárólag azoknak kel! viselni, akiknek az közvetlen érdekeit szolgálja, hanem mindazoknak, akiknek ingatlanáról a vizek a mélyebben fekvő területekre — az árterekben húzódó befogadókba — juthatnak, s így közvetve érdekeltek a vízimunkák végrehajtásában. Ez az új gyakorlat azért is indokolt és helyes, mert egy vízgyűjtő terület minden talpalatnyi része egyaránt növeli a vízmedrek terhelését, együttes hatása szabja meg az árvizek szintjét és tartósságát, a medrek szükséges méreteit, de részben a veszélyeztetett terület nagyságát is. Különösen igazságosnak kell tartani az érdekeltségi terület új értelmezését akkor, ha meggondoljuk, hogy éppen azokról a magasabban fekvő területekről jut a legtöbb hordalék a medrekbe, melyek korábban egyáltalán nem viselték a vízrendezési munkák terheit. Minden kétséget kizáróan indokolt tehát a vízimunkák költségeinek viselésébe a vízgyűjtő területen gazdálkodó, vagy ott földingatlant használó valamennyi érdekeltet bevonni. A társulat érdekeltségi területének az érintett vízgyűjtőterület egészére történő kiterjesztése tehát azt eredményezte, hogy a végrehajtott vízimunkák költségeit a társulat tagjai és érdekeltjei mint közös terhet viselik az általuk használt földterület nagyságá59
