Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XVIII. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna, mint a nagyszabású Duna–Tisza–Duna vízrendszer szerves része
XVIII. FEJEZET A DUNA-TISZA CSATORNA, MINT A NAGYSZABÁSÚ DUNA-TISZA-DUNA VÍZRENDSZER SZERVES RÉSZE 1. RÖVID VISSZATEKINTÉS Múltak az évtizedek, véget ért a XIX. század, közelgett a XX. század első felének a vége. A Duna-Tisza csatorna immár másfél évszázada működött! Változtak a gazdasági, a társadalmi és a politikai körülmények, és ezekkel párhuzamosan a csatorna szerepe és jelentősége is. Ám ennek a nagy vízgazdálkodási és hidrotechnikai objektumnak sohasem szűnt meg a kihasználása, mint ahogyan az sem történt meg, hogy a világ bármelyik más csatornája eltűnt volna — mivel netán, mint szükségtelen, elhanyagolttá vált és betemetődött volna —, hogy csak a történelmi évkönyvekben maradjon nyoma. Mégis, a gőzhajó és a vasút feltalálása, a XIX. század második felében a Közép-Duna- -medencében beköszöntő ipari és közlekedési forradalom egy időre háttérbe szorította ezt a csatornát. Többé nem tölthette be azt a szerepet, amelyet az elmúlt évszázad első felében játszott. Múlott az idő, de továbbra is nyílt kérdés maradt, hogy beigazolódnak-e Kiss Józsefnek, a csatorna megálmodójának, tervezőjének és építőjének a szavai, miszerint ,, ... a hazai iparnak eme emlékműve ...” (,,... Monument vaterländischer Industrie túléli megalkotóját, és hogy „...a haza ...sok évszázad múltán . . . hálás lesz Magyarország első és egyetlen hajózható csatornája megteremtőjének és feltalálójának ... ”1 2 3 Az idő megadta a választ erre a kérdésre is, és nem cáfolt rá Kiss Józsefre. A kibővített, mélyebbé tett és részben rekonstruált csatorna szerves része lett egy átfogó vízgazdálkodási rendszernek — a Jugoszláviában, Bácskában és Bánátban megépült nagyszabású Duna-Tisza-Duna csatornarendszernek. 1. Lásd a XI. fejezet 5. lábjegyzetét. 2. Stammbuch, O. S. K. OKT Germ. 10, f. 232. Lásd a XVI. fejezetet, 2. és 3. old. 475
