Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XV. fejezet. Állami bizottság az elkészült Duna–Tisza-csatornán. A csatorna és a kincstári birtokok kiaknázása 1826-ig
XV. FEJEZET ÁLLAMI BIZOTTSÁG AZ ELKÉSZÜLT DUNA—TISZA-CSATORNÁN A CSATORNA ÉS A KINCSTÁRI BIRTOKOK KIAKNÁZÁSA 1826-IG 1. az Állami bizottság jelentése Azokban a napokban, amikor Bécsben előkészületben volt az uralkodó két fontos döntése — az első a kincstári birtokoknak a társaság részéről való bérlésére, a másik pedig arra vonatkozott, hogy Apponyi Antal továbbra is betölthesse megbízotti tisztségét — Franz Redl igazgató, az építés vezetője egy régóta várt esemény ügyében levéllel fordult a királyi megbízotthoz.1 Mivel 1801 május közepéig vagy végéig befejeződnek a földmunkák, és mind az öt hajózsilip elkészül — kivéve a verbászit, ahol meg kell javítani az alapot —, elérkezett az ideje annak, hogy udvari szakértői bizottságot küldjenek a helyszínre, hogy felmérje az elvégzett munkák műszaki és szakmai színvonalát — írta Redl Bécsbe. Mivel »a Duna—Tisza-csatornában csak kevés víz van, a bizottság alaposan átnézheti és pontosan kivizsgálhatja az egész létesítményt. Meg kell állapítania, hogy betartották-e a bizottsági utasításokat és hogy Redl lelkiismeretesen végezte-e kötelességét a részvénytársasággal és az állami adminisztrációval szemben. Apponyi két nappal azután kapta kézhez Redl levelét, hogy az uralkodó előszörre elutasító választ adott a kincstári birtokok bérbevételével kapcsolatban. Ezért nyomban Saurau pénzügyminiszterhez fordult, tegyen intézkedéseket a bizottság megalakítására, amelyben helyet kell kapniuk a budai helytartótanács és a magyar kamara képviselőinek. A királyi (megbízottnak a pénzügyminiszterhez intézett beadványát a Rvsgeíégedés, sőt mondhatnánk, a diadal érzése hatja át. Oly sok nehézség, baleset és kellemetlenség után a Duna—Tisza-csatorna néhány nap múlva valósággá válik.2 A közép-Duna-medence és Délkelet-Európa legnagyobb vízépítészeti létesítménye készen áll a hajózásra! 1. C. U„ 33. füzet, Nr 738., 1801. V./2. sz., 65—66. föl. A levél 1801. ápr. 14-én kelt. 2. Ugyanott, 64 + 67. föl. 407
