Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai
kereskedők előtt, akiknek ,,a tavalyi fokozott gabonakivitel hasznot hozott”.3 Ennek kapcsán figyelmet érdemel az az adat, hogy 1795- ben a Magyarországról származó gabonakivitel erőteljesen fellendült, amit az állami adminisztráció minden szintjén figyelembe vettek a Kiss fivérek tervének megvitatásakor. A trieszti városi elöljáróság, támogatva a társaság javaslatát hangsúlyozta, hogy a jövőben a trieszti kereskedők is igénybe veszik a csatornázott Kupát a Magyarországon vásárolt gabona szállításához, s ezért még azt is javasolta, hogy a Kupa csatornázott részének végső pontjától építsenek új utat egészen addig a szárazföldi útvonalig, amely azelőtt is összekötötte Ri- jekát Trieszttel. Ezáltal az új közlekedési rendszer közvetlen kapcsolatba kerülne Trieszttel, amiből nemcsak a kikötővárosnak lenne haszna, hanem Krajna déli terméketlen és passzív vidékeinek is. A trieszti elöljáróság még egy fontos érvet hozott fel beadványában. Bármennyire is átirányulna a jövőben a magyarországi kivitel Rijeka felé, Trieszt mégis megőrizné domináns helyzetét és jólétét, mert kikötőjének „összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a fekvése”, s ezáltal a legnagyobb hajók is kiköthetnek a legszelesebb időben is. Figyelmet érdemel a városi hatóság nézete, hogy Triesztnek nem kell félnie a magyarországi szállítók konkurrenciájától. Ezek eddig sem vállalkoztak az áru Triesztig való szállítására! A trieszti elöljáróság érthető okokból támogatta a tőzsde indítványát, hogy a társaságot kötelezzék a folyószabályozás elvégzésére a Dráván és a Száván, majd végül kifejezte meggyőződését, hogy a trieszti kereskedők tulajdonképpen nem félnek a Kupa szabályozásától és egy új, nagyszabású közlekedési hálózat megépítésétől, de tartanak a privilegizált hajózási társaság monopolhelyzetétől, ha eleget tesznek a gabonaexport tekintetében támasztott követeléseinek. Azzal, hogy szavatolják számára egymillió mérő gabona kiszállítását, minden esetben és minden körülmények között, és 150 000 pozsonyi mérő gabona felvásárlását a kincstári birtokokról, a társaság összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetbe kerül, mint a többi kiviteli vállalkozó. Jogai „káros monopóliummá fajulnának”. Ezért a trieszti városi elöljáróság követeli, hogy a kérelmet utasítsák el. A kiváltságos hajózási társaságnak kizárólag a folyami hajózással kell foglalkoznia, mégpedig a beterjesztett díjszabás szerint, 3. C. U., 33. füzet, Nr 734., I./233. sz., 119—120. föl. Az ügyiraton von Dietrichstein és Weisberg neve szerepel, a keltezés: 1796. február 20. 249
