Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
VII. FEJEZET A KÖZÉP-DUNA-MEDENCE ÉS AZ ADRIAI-TENGER ÖSSZEKÖTÉSÉNEK TERVE 1. A VUKOVÁR—SAMAC-CSATORNA ÉPÍTÉSI TERVE ÉS AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ Az előző fejezetben megemlítettük, hogy a Kiss fivérek, a kiváltságos gabonakereskedelmi társaság megalakítására vonatkozó javaslatukkal párhuzamosan indítványozták egy, a Duna és a Száva között, Vukovártól Samacig haladó csatorna megépítését, továbbá a Kupa folyó csatornázását Karlovactól Brodig, valamint e víziút-rendszer végső pontjának összekötését szárazföldi kereskedelmi útvonallal a rijekai, a kraljevicai és a bakari adriai kikötőkkel. Olyan okokból, amelyekről egyetlen előttünk ismeretes dokumentumban sem esik szó, s ami miatt csupán feltevésekre vagyunk utalva, a kereskedelmi társaság megszervezésére vonatkozó javaslatot a két mérnök küldte el az udvarhoz, míg a másik két hidrotechnikai tervezet ügyében a kiváltságos hajózási társaság kért koncessziót. Először a Duna—Száva-csatorna tervével foglalkozunk, amelyek építését, mint tudjuk, Schwitzen udvari tanácsos javasolta a bécsi udvari kamarában a Duna—Tisza-csatornáról folytatott vita során. Ennek a kiindulópontja, a tervezet szerint, Vukovárnál lett volna, torkolata pedig Őamactól feljebb, tehát azon a vonalon haladt volna, amelyet a terület hidrográfiai és topográfiai tulajdonságai diktáltak. A tervezetről nincsenek olyan részletes adataink, mint a Duna—Tisza-csatornáról. Mégis, rendelkezésünkre áll a magyar kamara által meghatalmazott műszaki bizottság jegyzőkönyve, amely a terepen tanulmányozta a Kiss fivérek javaslatát, és jelentést tett a vállalkozás kivitelezhetőségéről és hasznosságáról, továbbá az építéssel kapcsolatos minden, elsősorban a vitás és a technikai problémákról. Ezenkívül fennmaradt egy térkép, amelyen bejelölték a tervezett csatornarendszert és feljegyeztek olyan adatokat is, amelyek az említett bizottsági jelentésben nem találhatók meg. Számunkra ez elegendő ahhoz, hogy rekonstruáljuk az ügyet, és betekintést nyerjünk mind a tervezők, bécsi és a pesti hatóságok elgondolásaiba. 201
