Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata
a Dunántúl nyugati felében határozottan az északi szelek lépnek előtérbe, míg az Északi-középhegység térségében az orográfia által zavart, eléggé változatos szélirányokat találunk. Az uralkodó szél eloszlásának ez a jellegzetessége az Alpok és Kárpátok hatását tükrözi. Az Európa mérsékelt övi zónájában uralkodó északnyugati áramlás ugyanis a talaj közelében a Kárpátok és Alpok közötti mélyedésben (ún. Dévényi-kapu) irányát megtartva lép a Kárpát-medencébe. Az északnyugati szél a Dunántúl nyugati felén az Alpok keleti pereme és a Bakony között északi irányúvá térül a felszínközeli légrétegekben, amit még elősegítenek a Zalai-dombvidék északdél irányban futó völgyei. A Tiszántúl északkeleti uralkodó szelei összefüggésben állanak az Északkeleti-Kárpátok alacsonyabb, 1000 m alatti gerincvonalával, amely mint szélkapu utat nyit az Északi-Kárpátokat megkerülő nyugati-északnyugati, vagy az Ukrajna felől érkező északkeleti áramlásoknak. A felszínközeli légáramlás iránya Kelet-Szlovákia alacsonyabb térszínű területein ilyenkor még északi, ám a Tiszántúl, amely az Északi-középhegység és az Erdélyi-középhegység közé ékelődött nagy méretű északkelet-délnyugati hossztengelyű szélcsatornának tekinthető, a légáramlás iránya északkeletivé módosul. A mérsékelt öv szelei, így Magyarországé is, a cirkuláció különböző fázisai miatt korántsem olyan állandók, mint például a trópusok passzátjai. Míg a passzát övezetben az uralkodó szélirány relatív gyakorisága 70—80 százalékot is elér, addig nálunk a különböző makroszinoptikus helyzetek változó szélirányainak összetevődése miatt a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága általában csak 15—35 százalék között ingadozik. Jól érzékelteti ezt a 4.22. táblázat, amelyben néhány megfigyelőhely évi szélirányeloszlását közöljük. Adataink világosan szemléltetik a Tiszántúli szélcsatorna szerepét, nemcsak abban, hogy az uralkodó szél északkeleti, hanem abban is, hogy az ellentétes széliránynak a délnyugatinak is jelentős a gyakorisága (lásd Békéscsaba, Nyíregyháza adatai). 264 4.18. ábra. Az uralkodó szélirányok Magyarországon
