Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI

védgátat és feltartóztathatatlanul rohant ki Deáki, Pered, Sellye és Zsigárd községek ha­tárain át, elborítva az egész vidéket és behatolva a környékbe is. A Vággal párhuzamosan a Dudvág is hihetetlen mennyiségben hozza le a vizet. Nagyszom­bat és Szered, úgy Diószeg és Szered közt a közlekedést teljesen megakasztotta. Az aggo­dalmat növeli az, hogy mind e vizeknek csak egy lefolyása van: a Vágón át a Dunába Ko­máromnál. A Duna vízállása azonban oly rendkívül magas és emelkedik folytonosan, hogy nem csak a Vág vízét magába fel nem veheti, hanem ellenkezőleg, visszafelé vonul abba, és így a galántai járás mindinkább elboríttatik. Házak bomlása eddig csak Diószegről és Tak­sonyból jelentetett, emberélet az eddigi tudomás szerint áldozatul még nem esett. A Morva ártéren ugyanaz a viszony uralkodik, mint a Vágón, csakhogy aránylag keve­sebb kárt okozva. Az alsó Dunán Budapestről lefele két nagyobb mérvű vízveszély volt, egyik az ercsii jég vastagsága, megállása és torlódása folytán, a másik Tolna megyében a gerjeni töltésnél szintén jégtorlódások folytán... A gerjeni töltésnél, illetőleg a Hármas-szigetnél feltolult jég Pest megye solti járását ve­szélyeztette leginkább. A solt-vejtei töltés egyszerre két helyen átszakíttatott, a „lomb­éri" töltés egész vonalon áthágatott, valamint a Dunavecse és Apostag közötti töltés is átszakíttatott, és a vízár egész Kunszentmiklósig, sőt a legújabb jelentések szerint egész Szabadszállásig kiöntött és helyenként nagyobb pusztításokat idézett elő. Életmentés, valamint az elárasztott vidékeknek élelmiszerekkel való ellátása végett a kellő intézke­dések azonnal megtétettek, nevezetesen, a Csepel-szigeti községek felsegélyezésére azonnal, még f. hó 27-én útnak indíttatott egy gőzös mentő csolnakokkal és élelmisze­rekkel ellátva Földváry Mihály országgyűlési képviselő, mint kiküldött biztos vezényle­te alatt. Azonban az ercsii jégtorlódás miatt, mely csak folyó hó 28.-a hajnalán indult el, a gőzös csak 600 méterre hatolhatott be csónakon a jég között Csepel-szigetre és Szigetszentmiklós községet látta el élelemmel. Február 28.-án a többi községekbe is el­mehetett, és a szükséges intézkedéseket megtette. Csepel szigetét illetőleg a vízi közle­kedés nyitva levén, folytattatni fognak. A solti járás, nemkülönben Kunszentmiklós és Szabadszállás mentésére és élelmiszerekkel való ellátására pedig mai napon hajnali órákban indíttatott el a „Daphne" hajó 17 ponton­nal, 80 utásszal és több csolnakkal 3 utásztiszt kíséretében Gróf Szapáry István pestmegyei főispán vezénylete alatt. A mentést és élelemmel való ellátást pontonok és csolnakok által három külön irányban fogja eszközölni, mely célból 20000 adag kenyér, só, szalonna, és Felséged legkegyelmesebb adományából 3000 frt kézpénz küldetett ezen hajóval. Tolna megyében Paks község alantabb fekvő részei víz alatt vannak ugyan, de a gerjeni jégtorlaszok váratlanul megindulván és lefolyván, Tolna megye többi községei a félt vízveszélytől remélhetőleg megszabadultak, kivált miután a bölcskei szigetnél is meg­indult a jég. A Tolna-bátai védgát Szegszárd határában ma hajnalban 3 ölnyi (6 méter) résen átszakíttatott, nagyobb baj remélhetőleg bekövetkezni nem volt. Tolna megye részéről minden óvintézkedések a legpéldásabban eszközöltettek. Bajánál a vízroham a tápcsatorna zsilipének középfalát tökéletesen lerombolta, a kaput elhordta, és annak folytán a víz roppant erővel nyomult a bajai csatornába, azonban ed­dig életveszély és nagyobb baj nélkül. Apatintól Újvidékig eddig vízveszély nem forgott fenn. Nyitra megye területén a Vág folyamon a jég Pöstyénből 22.-én megindult és Felsőcsöpönynél óriási torlaszt képezvén, a főágat elzárta. A rohanó víztömeg mellékágakon 23.-án éjjel Felső- és Alsócsöpönyt, Szeredet és Újvároskát elárasztotta, 120 ház dőlt össze. Szarkalásnál 301 egy második jégtorlasz képződvén, a bal parti töltéseken két rés, a jobb par­tin egy rés töretett. A galgóci híd annyira megrongáltatott, hogy ezen közlekedni nem lehet. Rosszul olvasható a kézirat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom