Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Az V. kerületben a kiszállásolást a veszélyeztetett részen az akadályozta, hogy a Zarzetzky-telep munkásai és a részvényház lakosai adósok voltak a házbérrel és a tulajdonosok részéről még a veszély legnagyobb pillanatában is nehézsége­ket támasztottak a kitelepítéssel. Az idő már késő éjre járt február 25.-én, amikor a részvényházak körülbelül 400 lakóját megmenthették. Hajnali 1 óra 15 perckor hagyta el Tisza Miniszterelnök, aki a róla szóló jelen­tés óta szünet nélkül jelen volt, Széli Pénzügyminiszter kíséretében, valamint a később megjelent Péchy miniszter kíséretében az Árvízi Bizottságot. Árvíz vidéken (február 25.) A reggeli órákban a Budapest alatti Dunáról érkezett hírek áradásokat és a jég lassú omladozását tudatták. A felsőbb részekről azt jelentették, hogy Komárom­nál apad a víz, Nagymaros, Szob továbbra is el van öntve. Vácnál is apadás állt be annak ellenére, hogy a jégtorlasz még mindig ott van (4. ábra). Ezen a napon tetőzött a Duna Esztergomtól Adonyig. „Február 25-én indult meg a pusztulás förgetege a főváros alatt." Ercsiből fölváltva jött a hír, hogy a jég­torlasz elindult és újra megállt, sehogy sem akart továbbmenni 111 . Albertfalva, Promontor, Nagytétény 10-15 lábnyi (3-5 m) vízárba jutott. Ercsi felett az óriás tor­lódás eleinte a község védelméül szolgált, (7. ábra) de két nap múlva amikor 27­én ezt szétbontotta az ár, Ercsi sem kerülhette ki az elöntést, a mélyebben fekvő részeiben házak omlottak össze. Az Ercsinél álló jégtorlaszok miatt nem volt szabad lefolyása a Dunának, s a jég egyszer­re csak megérkezett Vác alól, viharos felső szél által korbácsolva őrületes gyorsasággal rohanva. A folyam és a jég azonban Ercsi alatt balra kanyarodott a Csepel-szigetnek. Batta mellett betört az ár Csepel-szigetre, mintegy derékba törve azt. „Azt hittük tegnap, hogy mára már el lesz döntve a főváros sorsa. A végzet másképp akarta. Ha délelőtt tíz óra tájban Ercsinél el ment volna a jég akadálytalanul tovább folyt volna, ma már túl volnánk a veszélyen. Ha nem indult volna meg, ma Budapest na­gyobb része vízben állna. A jég azonban megindult, de csakhamar újra fennakadt. Ez­által Budapest időt nyert, nyert egy új izgalmas, aggodalmas napot..." (NH022Ó) Újpest felől a víz mind közelebb nyomul Pest felé. A lóvasút a kis sörcsarno­kon túl néhány százlépésnyire közlekedik csak. Ott az ár már keresztül csapott az országúton, de a várost védő töltéseket még nem érte el. Onnan Óbudáig és a Margit-szigetig terjedő jégtengerben elárasztva fekszenek a házak és gyárak. A mentés munkája e helyen serényen folyik. A két-három lábnyi mély vízben sze­kerek állnak, melyekbe az ablakokból hányják le a holmit. Mélyebb helyeken la­dikok veszik fel az embereket s poggyászukat. (PN) A Duna bal parton Tököl mellett két gátszakadás keletkezett délután 4 és 5 kö­zött. A mindkét gátszakadás kopolyáját még az 1990-es években is lehetett azo­nosítani. A „Tököli kis" szakadás az 57+749 tkm 115 szelvényben, a „Tököli nagy" szakadás a maga 105 méteres szélességével a 59+300-59+405 tkm szelvények kö­114 Ercsi jég csak két nap múlva ment el. 115 Jelenlegi szelvényezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom