Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Budapestről északra az utak mind bal mind jobb parton járhatatlanok. A jobb parton csak Szentendréig lehetett eljutni, onnan gyalog Pócsmegyerre. A községben csak 4 db marha fulladt vízbe. Az újpesti országúton három helyen folyik át a víz, mely már a lóvasút indóházát is ellepte. Pócsmegyeren március 5.-én újabb 5 cm-es áradást észleltek, aznap 20 ház és 15 melléképület összedőlt. Az Árvíz Bizottság által a délután folyamán elrendeltetett a Hungária pincéibe nyomult víz kiszivattyúzása, mely ott már 3 hüvelyknyire (~7,5 cm-re) emelkedett. A Hungária bérlője naponként 20 forinttal járult a szivattyúzás költségeihez. „A főváros nagy részében a jobb parton csak tutaj és csónak által lehetett közlekedni. A Gellérthegyről tekintve, Buda és Pest egy-egy nagy földnyelv. Újpest felől tenger van, mely ellepi Ó-Budát és a Vízivárost a hegyek lábáig s ellepi Pest felől a Városligetig a kültelkeket, a gyárakat, a váci úti nyaralókat. Alól megint tenger van, mely a vasúti összekötő hídnál a pesti részbe törve, elborította a soroksári utat a vágóhíd körül, (ott ázik a honvédmenház is) és a soroksári védgát védelmezi az alacsony Ferencvárost. Buda felől a Gellérthegy alatt van az alsó tenger másik fele, s ellepi az egész Lágymányost, Albertfalvából csak a házak látszanak ki, Promontornál a déli vaspálya is víz alatt van. Azontúl a nagy Csepel-sziget valami posványos lápnak tetszik. Egy-egy domb, egy-egy földgerinc, fák és a csepeli templom torony látszik ki." (VU0305) „Budapesten a Duna-szabályozás még be sem végzett munkái nagy részben szét vannak rombolva. A Margit-sziget fel van dúlva, itt a lámpákig ért a víz. A szigeten lévő épületeket, a fürdőt mindet elárasztotta a víz, az ültetvényeket letarolta a jég, sőt nagy vén fákat is kitört. A gépház maradt csak szárazon, ott húzódtak meg a szigeten lakó emberek és állatok. A válság napjaiban minden kereskedés és üzlet pangott, s az elöntött gyárak miatt ezernyi munkásnak nincs foglalkozása. A fedél nélkül maradtakat az iskolákba, a kaszárnyákba és egyéb középületekbe helyezték el, ahol a népkonyhák és a jótékonyság gondoskodik élelmezésükről. A királyi várlakhoz tartozó épületeket is a menekülők elhelyezésére nyitották föl. Óbudán eddig csak 5 ház omlott össze, de a szemlét tartó mérnök jelentése szerint több mint kétszáz ház összeomlása várható. A víz lassan beszivárog a pincékbe is, s a Dunához közelebb eső házak közül kevésnek a pincéje marad szárazon. A Margit hidat szombaton át is adják a forgalomnak, hogy a terhes szekereknek ne kelljen az egész budai vonalon végig menni, ha a pesti részre akarnak jönni." (VÚ0305) A fővárosban sokan az árvízért a Duna szabályozást okolják, nevezetesen a Soroksári-Duna ágának elzárását. A budaiak és az ó-budaiak kérték a SoroksáriDuna ágat elzáró töltés széthányását, de a szakértők egyhangúlag kimondták, hogy az nem vinné el a vizet az elöntött házakról és utcákról. De vajon mit okolnak Bécstől Pancsováig a magas víz és a gátszakadások miatt? Tette fel a kérdést a szakember már 1876-ban is. Délelőtt 11 órakor a szűkebb Árvíz Bizottság ülésén mintegy harminc tagból álló budai küldöttség jelent meg és felkérte az Árvíz Bizottságot, hogy a soroksári elzáró gátat azonnal nyittassa meg, mert attól az árvíznek jelentős csökkenését remélik. A szűkebb Árvíz Bizottság szükségesnek látja, hogy ilyen kérdés megoldása tekintetében az összes árvíz bizottsági tagot hívják össze. Zmeskál István elnök intézkedett, hogy délután öt órakor a teljes Árvíz Bizottság ülést tarthasson. (NH0306) „A Soroksári ágnak tulajdonképpeni elzárása az elágazáson alól 3,6 kilométerrel történt egy 0,527 km hosszú s a 0 vízszín felett 8,53 m magas zárgát által, mely alatt a soroksári ág alsó részének vízzel való elláthatása végett egy zsilip van alkalmazva.