Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 4. Dr. Kertai Ede: Víziutak és kikötők
62. ábra. Budapest kikötői és partfalai jelmagyarázat: © nyílt folyami kikötő ® medencés kikötő O nyit! folyami rakodó kikötő, a Csepeli Vasmű Kikötő, az Óbudai Hajógyár-kikötő. Ezek mellett több kikötő épült még a Duna mentén, a Tiszán, a Körösön és a Bodrogon. A felszabadulás után elsősorban a dunamenti ipari kikötők fejlődtek. A Dunán összesen 31, a Tiszán 4, a Körösön 2 és a Bodrogon 1 jelentősebb kikötő létesült. Állapotuk, főleg felszerelésük — az új létesítményeket leszámítva — általában nem kielégítő. A magyarországi kikötők kb. 13 millió t év kapacitása ezért jelenleg csak 40%-ban van kihasználva. A Balatonon 17 kikötő épült. Legna- gyobbrészben a balatoni üdülést és az idegenforgalmat szolgálják. Kikötőink közül a legnagyobbak és legjelentősebbek: a MAHART Nemzeti- és Szabadkikötő és a Dunai Vasmű Kikötő. 3.37 MAHART Nemzeti- és Szabadkikötő Hazánk legnagyobb kereskedelmi kikötője. A kikötőt Budapest déli részén, a Csepel-sziget északi csúcsára a Duna 1639,8 fkm szelvényébe építették. A kikötő építési munkáit 1918-ban kezdték el és 1928-ban fejezték be. A kikötő 2 db kereskedelmi medencéből és 1 db petróleummedencéből áll. A kereskedelmi medencéknek a Dunáról közös bejárati csatornájuk van. A kikötőben 1966-ig összesen 15 daru üzemelt. A rakodó berendezések 1967-ben további 4 db 5 t-ás daruval bővültek 266
