Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 4. Dr. Kertai Ede: Víziutak és kikötők

Az öntözésen, hajózáson, energiatermelésen kívül még más előnyök is vár­hatók: javulnak a vízkivételi lehetőségek, kibővül a halgazdaság, új üdülési körzetek létesülnek. 3.23 A Duna—Tisza-csatorna A Dunát és a Tiszát összekötő csatorna létesítésével már több mint 200 éve foglalkoznak a szakemberek. Az első tervek még kizárólag a hajózást tartották szem előtt. Nagyon sok változatot megvizsgáltak s később már az öntözés és a vízerőhasznosítás is szerepelt a csatorna feladatai között. A vál­tozatok között voltak mély- és magasvezetésű csatornák. Említésre méltó Beszédes József 100 m3/s víz vezetésére alkalmas mélyvezetésű csatornája a Dunaharaszti—Kiskunfélegyháza—Csongrád nyomvonalon (1837), amelyet Bogdánfy fejlesztett tovább (1919); Kvassay Jenő magasvezetésű csatornája a Dunaharaszti—Cegléd—Szolnok nyomvonalon (századforduló); a Lampl— Hallóssy—Bauer-féle magasvezetésű, csak a hajózásra alkalmas csatorna (1930); és a Jolánkay-féle, a VIZITERV által módosított középmagasvezetésű többfeladatú csatorna, amelyet az Országos Vízgazdálkodási Keretterv irá­nyoz elő. Ennek a változatnak a kiindulópontja a csepeli Nagyduna-ág 1634 fkm- ében van. Ezután 5,4 km hosszban keresztezi a Csepel-szigetet, azután a Dunaharaszti—Gyón—Fülöpháza vonalon vezet, majd Kecskemét és Kiskun­félegyháza között áthaladva a III. Tiszai Vízlépcső részét képező Alpári-táro­zóba torkollik. A csatorna feladata: 1. 200—250 m3/s vizet szállítani a Dunából a Duna—Tisza közére és a Tisza völgyébe. A Duna—Tisza-csatorriából ellátandó összesen 443 000 ha területű 7 nagy öntözőrendszernek ebből 107 m3/s vizet kell biztosítani; 2. kétjáratú hajóutat létesíteni 1350 t-ás uszályok számára és 3. évente átlagosan 200 millió kWh csúcsenergiát termelni 113 MW tel­jesítménnyel. A csatorna építését a hároméves terv keretében 1947-ben megkezdték. Félszelvénnyel elkészült a Dunaharaszti és Sári közötti első 22 km hosszú szakasza. Ez a csatornaszakasz kettős feladatot lát el: belvizes időszakban tehermentesíti a Dunavölgyi főcsatornát, az öntözési idényben pedig öntöző­vizet szállít a Dunavölgyi öntözőrendszerbe. Az építkezés egyelőre szünetel. A tervek lehetővé teszik a csatornának az igények alakulása szerinti foko­zatos megvalósítását. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom