Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 4. Dr. Kertai Ede: Víziutak és kikötők
5. A Balaton vizfeleslegeinek levezetésekor a vízgépek turbinaként működve energiát termelnek, de ennek csak másodrendű jelentősége van. A Sió-csatornázás fokozatosan valósul meg. Elsőként az alsótoroki vízlépcsőt építik meg. Az építést 1968-ban kezdték meg és befejezése 1972-re van előirányozva. A torkolati mű többcélú létesítmény. Főfeladata, hogy a magas dunai jeges árvizeket a Sió alsó szakaszáról kizárja. Ezenkívül a vízlépcső révén a Sió 27 km hosszúságban állandóan hajózhatóvá válik, lehetővé teszi hajógyár telepítését, kedvező feltételeket biztosít vízigényes ipar telepítésére, mezőgazdasági területek öntözésére és Szekszárdon hajókikötő létesítésére. Időközben a Balaton vízpótlására egy újabb változat is felmerült: a Dráva—Balaton-csatorna. Ha ez a változat valósulna meg, úgy módosulna a Sió-terv, mert elmaradnának a reverzibilis szivattyútelepek. A vizsgálatok még folynak. Másodikként a juti vízlépcső megépítését tervezik. 3.25 A Sajó-víziút Az 1907-ben készített tervek szerint a Sajót 17 db folyami vízlépcsővel csatornázták volna. Ez a terv az első világháború miatt nem valósult meg. Módosított terv alapján az építkezést 1943-ban kezdték meg. A módosítás az alsó 12 km hosszú szakaszon folyócsatornázás helyett a Tiszába torkolló oldalcsatornát irányozott elő. Ebből 4 km hosszú szakasz, valamint a tisza- palkonyai hajózsilip alaplemeze épült meg, az építkezés a második világháború alatt abbamaradt. A jelenlegi elgondolás szerint — amelyet az Országos Vízgazdálkodási Keretterv tartalmaz — a rendkívül kanyargós Sajó-meder csatornázása helyett végig oldalcsatorna létesülne. A tervezett Sajó-csatorna a már megépüli csatornaszakaszt felhasználva a Sajó-medertől DNY-ra halad Miskolc irányába. Miskolc és Felsőzsolca között szintben keresztezi a Sajót, majd a völgy baloldalán vezet tovább. Berenténél ismét keresztezi a Sajót. A csatorna teljes hossza 52,3 km 9 hajózsilippel. A szintben való keresztezés céljára két duzzasztóművet kell építeni. A Sajó-csatorna a Sajó menti iparvidéket köti majd össze a Tiszával. Fő feladata a hajózás, de kedvezően fog hatni más vízgazdálkodási ágakra is. 3.3 Magyarország kikötői A hajók kikötése, az áruk rakodási lehetőségének biztosítása a víziszállítás fejlődésének minden szakaszában megkívánta kikötők, illetve rakodók 264
