Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
18. Az Eger-patak és a Laskó vízrendszerének kialakulása
Schréter Z., 1923: Földtani felvétel a Sa- jóvölgy neogén medencéjében.-MÁFI Évi Jel., 1917-ről 1919-ről. Schréter Z.. 1935: A Bükk-hegység triász képződményei.-Földtani Közlemények 65. Budapest. Schréter Z., 1940: Nagybátony környékerMa- gyar Tájak földtani leirása 2.-Budapest. Schréter Z., 1952: A Szendrői-szigethegy- ség és a határos harmadkori medencék földtani vázlata.-MÁFI Évi Jel. 1948-ról. Schwendtner I.■ Román J. 1967: A Miskolci Állami Levéltár Borsod megyei Levéltárának térképei.-Levéltári jegyzékek 1/VIII.sz.-Budapest. Sóbányi Gy., 1896: A Kanyaptamedence kör- nyékének földtani viszonyai.—Földt.Közi. 26. Somogyi S., 1961: Magyarország folyóhálózatának kialakulása—Kandidátusi értekezés, Budapest. Slimeghy J. , 1944: A Tiszántúl - Magyar tájak földtani leirása 4 .— MÁFI,Budapest. Szabó J.. 1978: A Cserehát felszínfejlődésének fő vonásai.—Földr.Köziem.26.3. Szalai T.. 1969: A kelet-alpi, kárpáti tömbök és hegyszerkezetek kialakulásavFöld- rajzi Közlemények 93. Budapest. Szilárd J..1966: Gravitációs mérések a Cserehát területén.-Geofizikai Közlemények 15. 1-4.sz. Budapest. Vadász E. . 1909: Geológiai jegyzetek a borsodi Bükkhegységből.-Földt.Közi. 39. Vadász E.. 1957: Földtörénet és földfejlődés.— Akadémiai Kiadó, Budapest. Vadász E.. 1960: Magyarország földtana.— Akadémiai Kiadó , Budapest. Vázsonyi Á. : Vizgazdálkodási adatgyűjtemény i~Kézirat, VIMTI, Budapest. VITUKI.1955 : Magyarország Hidrológiai Atlasza. 1.2. A Sajó.-Budapest. VITUKI. 1959: Magyarország Hidrológiai Atlasza II.3. A vízgyűjtők átlagos csapadéka .— Budapest. VITUKI.1959: Magyarország Hidrológiai Atlasza. Folyóink jégviszonyai.—Budapest. VIZITERV.1959: A Sajó-völgy rendezése.— Tervszám: 11612 . Zelenka T., 1964: A "Szerencsi-öböl"szarmata tufaszintjei és fáciensei.-Földt. Közi. 94.1. 18. AZ éger-patak és, a laskó vízrendszerének kialakulása A patakok vízgyűjtője kb. 1850 km^. Legnagyobb része a Bükk területére, kisebb része a hagység előterére esik. A vízrendszer a Tisza hajdani elhagyott medrébe, a Kis-Tiszába ömlik és igy válik az Eger- -patak a Laskóval egy vízrendszerré. Nagyobb mellékvize a Tárkányi-patak az Ostoros- és a Kánya-patak, valamint a Hór és a Kécsi-patak. Az Eger esése a hegységi szakaszon 3,7 m/km (Felnémetnél), Egernél 3 m/km, a sikságon pedig fokozatosan a 0,5 m/km alá csökken. 18.1. Kutatás-történeti vázlat A Mátra földtana térképezése közben id. Noszky J. (1910, 1912) leirta a patakok ősvizrajzi emlékeit is. Scheuer Gy.pe- dig az Eger - patakvölgy édesvizi mész- köveinek ("forrás-mészköveinek")kérdéséivé 1 foglalkozott. Geomorfológiai vonatkozásban, Láng S. (1952, 1953, 1955) Leél- -Ossy S. (1952) és Székely A. (1961, 1964) vizsgálta a patakok völgyét és azok teraszait. A holocénkori mederváltozásókat pedig Mike K. (1986) elemezte. Somogyi S. az ország vízrajzának kialakulásáról irt kandidátusi dolgozatában foglalkozott az Eger- és a Laskó-patak múltjával. Több föltételezését a későbbi vizsgálatok igazolták. Meg kell említenünk még Hevesi A.(1978) tanulmányát is, mely a lemeztektonikai szem- lélettel tárgyalta a környék földtani és morfológiai kérdéseit, s igy közvetve az Eger-patak környezetét is. 18.2.A vízgyűjtő földtani felépítéséről A vízrendszerhez tartozó vizgyüjtőte- ület elég változatos, mert a Bükk-hegység karbonkori kristályos paláitól kezdve a középső triász agyagpaláin és mészkövein át a felsőeocén, oligocén és miocén üledékes kőzetek, miocén riolittufák, felsőpannon lignites agyagok és pleisztocén-holocén képződmények mind megtalálhatók több változatban. Hegységszerkezeti vonatkozásban is igen változatos a terület. A paleozóos és mezozóos képződmények torlódott-gyürt rétegei éppen úgy megtalálhatók, mint a la- zulásos törések magmával kitöltött vonalai, vagy a vulkanizmustól megkímélt vetődések és vízszintes elmozdulások. A fiatal rétegeket is érintették a kéregmozgások (241. ábra). Ezek részletezése azonban e jelentéktelen patakok mederváltozásainak megértéséhez nem feltétlenül szükségesek, igy azoktól eltekinthetünk, hiszen más vonatkozásban úgyis beszéltünk már e témáról. 18.3. A patakok kialakulása és változása A két patak kialakulása már a pannó- niai földtani emelet végén elkezdődött ugyan, de ekkor még a forrásvidékükis olyan alacsonyan volt, hogy a patakok beágyazódása is alig következhetett be. A kiemelkedés a pleisztocén folyamán lett egyre jelentősebb. 638 :
