Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

11. A Dráva–Mura vízrendszer története

Drávakereszturtól-Beremend tájáig terjedő völgy-szakaszon 89-94 m B.f. szírt körül van az ártér, az óholocén terasz 95- -96 m között változik és mintegy 40 km széles völgytalpon helyezkedik el. A völgy síkból 98-108 m fölötti terasz szigetek emelkednek ki, Beremend környékén pedig egy 104-108 m-es háromszögű párkány is ta­lálható. Ebből sziget gyanánt emelkedik a szőllőhegy 174 m-es kúpja. A terasz Ma­gyarbolytól ÉK-re is folytatódik, de lösz­szel van borítva. A terasz DK-i előterében DNy-ról ÉK-re egy 95 m B.f. szintű hajdani Drávaág húzódik Darázs-Leányvár irányába. Ez az óholocén terasz szintjének felel mec. A teraszok korára vonatkozó őslénytani adatok azonban nem állnak rendelkezésünkre. 11.3. A_Dráva-Mura_vizrendszer_kialakulás.i és mederváltozása A meder hosszváltozása. Elsősorban a mesterséges beavatkozásokból adódnak a me­der hosszváltozásai. Az átvágások jelentős rövidülést eredményeztek, de a folyó nem minden esetben fogadta el az átvágások okozta rövidüléseket. Oldalazó parterózió­val és kanyarfejlesztéssel igyekezett ter­mészetes hosszát és esését visszaállítani. A meder hosszának változását (1786- -1966 között) jól érzékelteti a Dráva-tor- kolat és a Zákányi hid közötti távolság alakulása az egyes felmérési időpontokban: 1784. év 1830. év 1842. év 1860. év 1886. év 1904. év 1966. év 380.2 fkm 278.3 fkm 263.2 fkm 236.2 fkm 227.3 fkm 237 ,5 fkm 236.4 fkm. A teraszok és medernyomok elemzéséből valószínűnek látszik, hogy mind a Dráva, mind a Mura szerkezeti vonal mentén ala­kult ki. Arról azonban nincs pontos érte­sülésünk, hogy a süllyedék csakugyan árkos beszakadás-e, vagy csak féloldalas lesza­kadás. Erről mélyfúrások tudnának meggyőz­ni. Az irodalom azonban "Drávái árok"-ról beszél. A teraszok alapján arra következ­tethetünk, hogy a süllyedőkben folyó haladt s: az még a pleisztocén elején is létezett .An­nak feltöltődéséig átfolyása volt az alföl­di süllyedék mocsarai felé is. Egyik átfo­lyás nyomát őrzi a mai Pécsi-viz - Karassó vonala is. Az összefüggő völgyet a Necsok kiemelkedésével egyidőben két ÉÉNy-DDK-i törés között jobban kiemelkedő rész tagol­ta két felé. (E törés egyike határolja le ma a Villányi hegységet is kelet felől.) A teraszok szerint a Dráva a pleisztocén folyamán egyre északabbra vándorolt. Ma vi­szont ellenkező irányú vándorlási tenden­cia állapítható meg. A pleisztocén elején a Dráva lefolyá­sa a mai Ferenc-csatorna mentén haladt Pan- csova felé, ahol az Ős-Dunába ömlött.A fo­lyó a mai Beremendtől Kisfalud irányába kanyarodott és Leányvárnál fordult a mai Duna irányába. A holtág mai szintje ugyan az óholocén terasszal van azonos szinten, ez azonban nem jelenti, hogy azonos volna a kora is az óholocén terasszal, csupán azt, hogy az a kéregmozgások játékában ma ilyen szinten található és talán az óholo­cén kori Dráva is igénybe vehette ezt az útvonalat. Ez a kérdés azonban nincsen még tisztázva. A hosszúság változása a vizsgált sza­kaszon nem volt egyenletes. Egyes jól meg­határozható szakaszok között 200 év alatt igen jelentős hosszváltozások is bekövet­keztek. Az átvágások korában (a XIX.sz. első felében) megrövidített folyó nem fogadta el az ember szabta nyomvonalat, hanem igye­kezett a természetes, dinamikus egyensúlyé állapot fenntartására. Ahol nem biztosí­tották a partokat, a meder hosszúságát ol^- dalazó mozgással növelte a folyó. A geológiai felépítés figyelembe vé­telével a Dráván három küszöbpont határoz­ható meg. Alulról felfelé haladva a vízfo­lyáson az első küszöb Drávaszabolcs térsé­gében, a következő Barcs térségében, majd Vízvár környékén mutatható ki. A Dráva alsó szakaszára négy különbö­ző időszakból áll rendelkezésünkre a hossz-szelvény. A hossz-szelvények statisz­tikai vizsgálata alapján a Dráva alsó sza- kaszahárom fő részre tagolható. I. szakasz: Torkolat-Drávaszabolcs II. szakasz: Drávaszabolcs-Barcs III. szakasz: Barcs-Mura-torkolat. A főszakaszokon kívül további alsza- kaszok is kimutathatók: I/a szakasz: Torkolat (0 fkm) - Eszék (21,2 fkm) I/b szakasz: Eszék (21,2 fkm) - Drávasza­bolcs (74,5 fkm) Il/a szakasz: Drávaszabolcs (74,5 fkm)- Vejti (113,0 fkm) Vejti (113,0 fkm) - Barcs (151,8 fkm) Barcs (151,8 fkm) - Sosno- ko-Volja (174,8 fkm) Sosnoko-Volje (174,8 fkm) ­- Gyuretina (180,5 fkm) Gyuretina (180,5 fkm) - Víz­vár (194,7 fkm) Vízvár (194,7 fkm - Répás (215,0 fkm) Répás (215,0 fkm) - Mura- -torkolat (236,4 fkm) A pleisztocénen belül a folyó pontos útvonalának elemzése a hordalékkúp réteg- tani elemzésével és a szintváltozásra épí­tett domborzati rekonstrukció módszerével végezhetővel, ami még eddig nem történt meg. A térképezett időszakban a vízrajzi felmérések alapján bekövetkezett változá­sokat, vagyis a medrek alaktanával kapcso­latos vizsgálatokat Mantuáno Jenő (1981) kéziratos tanulmánya alapján az alábbiak­ban foglalhatjuk össze. Il/b szakasz: Ill/a szakasz: Ill/b szakasz: III/c szakasz: Ill/d szakasz: Ill/e szakasz: 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom