Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
11. A Dráva–Mura vízrendszer története
Drávakereszturtól-Beremend tájáig terjedő völgy-szakaszon 89-94 m B.f. szírt körül van az ártér, az óholocén terasz 95- -96 m között változik és mintegy 40 km széles völgytalpon helyezkedik el. A völgy síkból 98-108 m fölötti terasz szigetek emelkednek ki, Beremend környékén pedig egy 104-108 m-es háromszögű párkány is található. Ebből sziget gyanánt emelkedik a szőllőhegy 174 m-es kúpja. A terasz Magyarbolytól ÉK-re is folytatódik, de löszszel van borítva. A terasz DK-i előterében DNy-ról ÉK-re egy 95 m B.f. szintű hajdani Drávaág húzódik Darázs-Leányvár irányába. Ez az óholocén terasz szintjének felel mec. A teraszok korára vonatkozó őslénytani adatok azonban nem állnak rendelkezésünkre. 11.3. A_Dráva-Mura_vizrendszer_kialakulás.i és mederváltozása A meder hosszváltozása. Elsősorban a mesterséges beavatkozásokból adódnak a meder hosszváltozásai. Az átvágások jelentős rövidülést eredményeztek, de a folyó nem minden esetben fogadta el az átvágások okozta rövidüléseket. Oldalazó parterózióval és kanyarfejlesztéssel igyekezett természetes hosszát és esését visszaállítani. A meder hosszának változását (1786- -1966 között) jól érzékelteti a Dráva-tor- kolat és a Zákányi hid közötti távolság alakulása az egyes felmérési időpontokban: 1784. év 1830. év 1842. év 1860. év 1886. év 1904. év 1966. év 380.2 fkm 278.3 fkm 263.2 fkm 236.2 fkm 227.3 fkm 237 ,5 fkm 236.4 fkm. A teraszok és medernyomok elemzéséből valószínűnek látszik, hogy mind a Dráva, mind a Mura szerkezeti vonal mentén alakult ki. Arról azonban nincs pontos értesülésünk, hogy a süllyedék csakugyan árkos beszakadás-e, vagy csak féloldalas leszakadás. Erről mélyfúrások tudnának meggyőzni. Az irodalom azonban "Drávái árok"-ról beszél. A teraszok alapján arra következtethetünk, hogy a süllyedőkben folyó haladt s: az még a pleisztocén elején is létezett .Annak feltöltődéséig átfolyása volt az alföldi süllyedék mocsarai felé is. Egyik átfolyás nyomát őrzi a mai Pécsi-viz - Karassó vonala is. Az összefüggő völgyet a Necsok kiemelkedésével egyidőben két ÉÉNy-DDK-i törés között jobban kiemelkedő rész tagolta két felé. (E törés egyike határolja le ma a Villányi hegységet is kelet felől.) A teraszok szerint a Dráva a pleisztocén folyamán egyre északabbra vándorolt. Ma viszont ellenkező irányú vándorlási tendencia állapítható meg. A pleisztocén elején a Dráva lefolyása a mai Ferenc-csatorna mentén haladt Pan- csova felé, ahol az Ős-Dunába ömlött.A folyó a mai Beremendtől Kisfalud irányába kanyarodott és Leányvárnál fordult a mai Duna irányába. A holtág mai szintje ugyan az óholocén terasszal van azonos szinten, ez azonban nem jelenti, hogy azonos volna a kora is az óholocén terasszal, csupán azt, hogy az a kéregmozgások játékában ma ilyen szinten található és talán az óholocén kori Dráva is igénybe vehette ezt az útvonalat. Ez a kérdés azonban nincsen még tisztázva. A hosszúság változása a vizsgált szakaszon nem volt egyenletes. Egyes jól meghatározható szakaszok között 200 év alatt igen jelentős hosszváltozások is bekövetkeztek. Az átvágások korában (a XIX.sz. első felében) megrövidített folyó nem fogadta el az ember szabta nyomvonalat, hanem igyekezett a természetes, dinamikus egyensúlyé állapot fenntartására. Ahol nem biztosították a partokat, a meder hosszúságát ol^- dalazó mozgással növelte a folyó. A geológiai felépítés figyelembe vételével a Dráván három küszöbpont határozható meg. Alulról felfelé haladva a vízfolyáson az első küszöb Drávaszabolcs térségében, a következő Barcs térségében, majd Vízvár környékén mutatható ki. A Dráva alsó szakaszára négy különböző időszakból áll rendelkezésünkre a hossz-szelvény. A hossz-szelvények statisztikai vizsgálata alapján a Dráva alsó sza- kaszahárom fő részre tagolható. I. szakasz: Torkolat-Drávaszabolcs II. szakasz: Drávaszabolcs-Barcs III. szakasz: Barcs-Mura-torkolat. A főszakaszokon kívül további alsza- kaszok is kimutathatók: I/a szakasz: Torkolat (0 fkm) - Eszék (21,2 fkm) I/b szakasz: Eszék (21,2 fkm) - Drávaszabolcs (74,5 fkm) Il/a szakasz: Drávaszabolcs (74,5 fkm)- Vejti (113,0 fkm) Vejti (113,0 fkm) - Barcs (151,8 fkm) Barcs (151,8 fkm) - Sosno- ko-Volja (174,8 fkm) Sosnoko-Volje (174,8 fkm) - Gyuretina (180,5 fkm) Gyuretina (180,5 fkm) - Vízvár (194,7 fkm) Vízvár (194,7 fkm - Répás (215,0 fkm) Répás (215,0 fkm) - Mura- -torkolat (236,4 fkm) A pleisztocénen belül a folyó pontos útvonalának elemzése a hordalékkúp réteg- tani elemzésével és a szintváltozásra épített domborzati rekonstrukció módszerével végezhetővel, ami még eddig nem történt meg. A térképezett időszakban a vízrajzi felmérések alapján bekövetkezett változásokat, vagyis a medrek alaktanával kapcsolatos vizsgálatokat Mantuáno Jenő (1981) kéziratos tanulmánya alapján az alábbiakban foglalhatjuk össze. Il/b szakasz: Ill/a szakasz: Ill/b szakasz: III/c szakasz: Ill/d szakasz: Ill/e szakasz: 308
