Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

A Duna–Majna-csatorna a 19. században

A DUNA—MAJNA-CSATORNA A 19. SZÁZADBAN

Éppen azokban az években, amikor Széchenyi István akkora erőfeszítéssel foglalkozott az Al-Duna szabályozásának és a dunai gőzhajózás fejlesztésének kérdéseivel —bontakozott ki a bajorok nagy vállalkozása :

I. Lajos bajor király ■—- akit Széchenyi a Duna Gőzhajózási Társaság részvényesének is megnyert — megkezdte a Nagy Károly által már a 8. században megkísérelt immár évezredes hatalmas terv megvalósítását, a Dunának és a Majnának hajózható csatornával való összekötését.

Széchenyi a tervezett csatorna műszaki adatairól, távalti terveiről első kézből értesült. 1833 decemberében, átutazóban Münchenben, személyesen találkozott a csatorna tervezőjével, Pechmann Alajos bajor építészeti felügyelővel. A nagyszabású terv őelőtte is új lehetőségeket csillantott meg.

„1833 évben utazom Németországon keresztül. Münchenben és Stuttgartban a dunai dolgot — de csak egybekötési tekintetben — testi-lelki tehetségem szerint fölelevenítem. Mind a két ország fejedelme, eszközlésem által részesévé lesz a Gőzhajótársaságnak, melly a dunai vállalattal, — de csak kereskedési tekintetben — legszorosabb kapcsolatban áll; a régi, már Nagy-Károly gondolta terv egybekötni Rajnát a Dunával” új rugósságot nyer azon eset által, hogy a vaskapui szirtek is valahára helybül mozdulásra, vagy mesterséges kikerültetésre vannak ítélve. Elérkezik az időszak, mellyben a tárgy a bajor kamarák előtt felvétetik. Olvassuk csak az ezt illető fejedelmi beszédet; olvassuk a többi vitatásokat. Közel áll a kivitel az óriási gondolathoz! De roppant a megkíván-