Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés • Tiltani kell minden olyan beavatkozást (sarkantyúk építését), amely kiváltója lehet az eliszaposodásnak. Ezek a lépések a partszakasz anaerob jellegűvé válásának megakadályozását szolgálják. Az eliszaposodott partszakasz visszaállítására is kínálkozik lehetőség: • Az ún „mederporszívózással” az iszapréteg mechanikai eltávolítása történhet meg. A valószínűleg nem olcsó technológia inkább csak elvi lehetőség. • A partszakasz „levegőztetésével”, azaz levegő lejuttatásával a természetre bízhatjuk az öntisztulást. Ez a mesterséges módon katalizált természetes eljárás az aerob jelleg visszaállítását szolgálja. E módszer segítségével javították fel a Feneketlentó (Budapest XI.) vízminőségét is. Működhet ez a Csepel-szigeti partszakasz esetében is. Minden kétséget kizáróan a természetes út előnyösebb. Nemcsak olcsóbb, hanem megbízhatóbb is, mintsem drága mesterséges technológiákkal célt érni. A „Weini Örökség”3 erre kötelez. Természetesen vannak esetek, amikor a mesterséges eljárások nem nélkülözhetők. 3.6.3.2 Miért lesz nitrátos a víz? A kútvízben megjelenő nitrát egyértelműen háttér eredetű, és a mezőgazdasági tevékenység következménye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy magas vízállásnál (áradó Duna) a nitráttartalom eltűnik a kútvízből. A nitráttartalom eltávolításának egyik módja, ahogy azt az előzőekben láttuk — nitrátmentesítő technológiák alkalmazása. Egy másik gyakran alkalmazott megoldás - ha erre lehetőségünk van — nitrátos és nem nitrátos vizek keverésével a határérték alá szorítani a nitráttartalmat. Kínálkozik azonban egy harmadik megoldás is, amely a háttérvizek távoltartásaként jelölhető meg. Két megoldás jöhet szóba: A 3.6. - 17. ábra A jelű változata a vízzáró fal révén a háttérvíz „hermetikus” elzárását jelenti. A drénezésnél összegyűlt vizet a kúttól távolabb vezetjük a Dunába. Ez a megoldás a nagy beruházási költségek és a természeti környezetbe való durva beavatkozás miatt csak elvi. A B változat egy enyhébb típusú leárnyékolásnak felel meg, amikor is a talajvízszint süllyesztésével a Duna felőli áramlást segítjük elő. A talajvízszint süllyesztő kut(ak) szivattyúit csak alacsony vízállásnál szükséges üzemeltetni. A kinyert víz ipari célokra (pl. öntözésre) használható. Mindkét esetben a hatékonyságot vizsgáló, felszín alatti vízmozgások modellezésre van szükség. 3.6.3.3 Hogyan viselkedik a parti szűrés a gyógyszermaradványok esetében? A kérdés önmagában is értelmetlen. Mert mit keresnek gyógyszermaradványok, hormonszármazékok az élővízben? Odakerülésük is természetellenes már. 3 Wein Jánosnak a kor akkori „vizes” szaktekintélyével, William Lindley-vel szemben sikerült elérnie, hogy kezelőmüvek helyett parti szűrésre alapozódjék a főváros vízellátása. Ez a meggyőződés ma is vállalható és abban erősít meg, hogy a parti szűréssel kapcsolatos tudományos kutatások folytatódjanak. A természetes módszerek bizonyítottan megbízhatóbban működnek, mint a mesterségesek. 200
