Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
2. Vízbeszerzés, víztermelés
2. Vízbeszerzés, víztermelés 2.1.2 A parti szűrésű víz Parti szűrésű víz alatt a léls>dn_^itt] \'jzel< azmi c^ipr)j;tját cinj^ik; amelyet ji felszíni yíz^ ^ftűyí^k^tayakjdKjt^^ yíztároló^közetböl^teiTTielün^kij^és^ezen közgtek érintkezvéiTi_afelszíni vizekkel ErvízutánjXúlásul^ jjy^jjíiJehát parti szűrésű víz termelése esetén tulajdonképpen a felszíni vizeket hasznosíthatjuk, csak a velük érintkező vízvezető kőzetek, pl. kavics, homok által megszűrve. Innen tehát a parti szűrés elnevezés. A fenti szűrési folyamat igen lényeges szerepet játszik a felszín alatti vízkészlet felhasználhatóságában. Nyilván e szűrés folyamán válik a több szempontból szennyezett felszíni víz megfelelő minőségűvé. A parti szűrésű felszín alatti vízkészlet fogalma teljes szabatossággal nincs meghatározva. Ez arra vezethető vissza, hogy a,kitemelhető.víz- mennyiség nagyon sok tényező függvénye. A tényezők részben természetiek, embertől függetlenek, de részben az emberi tevékenységtől is függnek. Ennek megfelelően szubjektív okok is meghatározhatják a vízkészlet nagyságát. Jelenleg a Dunából utánpótjó parti ^ürésíi vúzkészletet fogyaszt elsősorban ^Budapest (évi átlagban kb. 0,7 millió nv’/d, amely főleg a Szentendrei-szigetről, a Csepel- szigetről, a Margit-szigetről és a folyópart egyéb helyeiről termelik ki). Kisebb mértékben Gvőr£40 000 mVd), Baja, Szekszárd, Kalocsa, Visegrádi Vact Szentendre, Leányfalu, Dunabogdány, Dunaújváros», Érd, a Yelencei-tó környéke,^ Ercsi, Mohács, Pécs^ Komló, valamint több kisebb-nagyobb község. Számos telep van a Sajó-Hemád rendszerében, (Miskolc Keleti csúcsvízmű), a Rába mentén, a Dráva-Mura mentén (Nagykanizsa). A parti szűrésű vízkészleteink jelentősége a távlatban mennyiségi szempontból még nagyobb lehet. Pontos adataink ugyan nincsenek, de a hasznosítható vízkészlet becslések szerint elérheti a 6-7 millió m3/d mennyiséget is. A fenti vízkészlet zöme természetesen a Duna mentén helyezkedik el. Míg a Duna partszakaszai Visegrádtól a Csepel-sziget déli végéig ki vannak használva vagy kihasználásuk tervezett. A Duna folyás irányában a Csepel-sziget déli részétől találhatók kedvező adottságú kihasználatlan területek egészen az országhatárig partszakaszaink egy része kihasználatlan még, elsősorban a Duna bal partján. Több kisebb folyónknál is alacsony kihasználtságról beszélhetünk (pl. Rába, Dráva-mente stb., de pl. a Tisza is teljesen kihasználatlan). A fent említett hatalmas vízkészlet jelentőségét fokozza. hogy ,ez jt vjzjnerinyiség a felszíni_vizfon,ásokbó_l állandóan ütánpódládiik±_Nerp4bgv cl, mint pl..az Alföldjéiei;yjzr Jjg^^lgtsrigls^gHigJ^Igyrinakkorji^ problémáinkat is. Ami a jövőt illeti, parti szűrésű készleteink kihasználtsága, sőt túlterheltsége elsősorban Budapest körül várható. Egyébként a Duna-menti parti szűrésű vízkészleteink messze nincsenek kihasználva, és tulajdonképpen a Duna melletti parti szűrésű vizeink alkotják az ország legnagyobb ivóvíztartalékát. Összefoglalva tehát a parti szűrésű víz jelentőségét: nagy tömegű víz beszerezhetősége káros hidrogeológiai kihatások nélkül, mert viszonylag kis területről rövid idő alatt pótlódik, minősége mégis jobb, mint a felszíni vízé és bizonyos körülmények biztosítása esetén kezelés nélkül használható ivóvíz céljára. 43
