Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
1. Budapest vízellátása dióhéjban
1. Budapest vízellátása dióhéjban süket megvalósítva a víz megtisztítását a természetre bízták. A Duna hordalékaként kialakult kavicsterasz kiváló szűrőrétegnek bizonyult. A partszakasz mentén fúrt kutaknak nemcsak a vízadó képessége bizonyult időtállónak, hanem annak ellenére, hogy az iparosodással együttjáróan a Duna vize folyamatosan szennyeződött - a vízminőség is tartósan kiváló maradt. Az akkor épült parti szűrésű kutak még ma is dolgoznak. A kor legendás személyiségei Wein János és Kajlinger Mihály voltak. A kor akkori színvonalának megfelelően a szivattyúzás dugattyús szivattyúkkal történt. A pumpákat - ahogy akkor nevezték őket - gőzgépek hajtották. A gépészeti berendezéseknek igényes épületeket emeltek. Ezek a gyönyörű műemlék épületek ma is állnak. A kazán- berendezések kéményeit már csak régi fotókon csodálhatjuk. Ezeket már lebontották. 1.1.2 A fejlődés megindulása a villamosítás általánossá válásával A második nagy fejlődési szakasz az I. világháborút követően a 30-40-es évekre tehető. Ezt az időszakot a villamosítás jellemezte. A gyakorlati alkalmazást iparunk akkori színvonala tette lehetővé. Jedlik Ányos dinamója a villamos forgógépek megalapozását szolgálja. Déry-Bláthy-Zipernowszky feltalálja a transzfonnátort. Leányvállalata van hazánkban a Siemensnek. Aranykorát éli a Ganz Ábrahám alapította gyár. Ebben az időszakban alkot Bánky Donát, akinek munkássága a műegyetemi oktatás mellett az áramlástechnikai gépek területén csúcsosodik ki. Ezek az előzmények mind-mind kellettek ahhoz, hogy a kor parancsára hallgatva a terjedelmes gőzgépek helyett villamos motorok hajtsák a szivattyúkat. Kezdetben egyenáramú forgógépeket építettek be, majd a váltóáram terjedésével megjelentek az aszinkron motorok. A dugattyús szivattyúkat is felváltották az örvénygépek. Ennek a nagyszabású átalakítási munkának egyik úttörője Máttyus Sándor, a vízművek akkori főmérnöke volt. Hála a gondos utókornak, megvan még néhány ebből és rákövetkező időből származó gépészeti és villamos berendezés. Szándékunk 1.1 - 3. ábra Villamosítás előtt a Főtelepi gépház ezeket továbbra is megőrizni. 1.1.3 A vízellátó rendszer extenzív kiépítése AII. világháborút követően 1952-ben létrejön Nagy-Budapest. Több akkor agglomerációs település - Újpest, Újpalota, Pestlőrinc, Csepel, Budafok, Albertfalva - csatlakozik a fővároshoz. A nagyobb városnak természetesen nagyobb a vízigénye is. Az 1950-től 1989-ig a szocializmust építi az ország. A vízellátás szempontjából ez egyet jelent a mesterségesen alacsonyan tartott vízárral. A nem az értékén megfizetett szolgáltatás óhatatlanul pazarláshoz 22
