Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
A műtárgyakhoz csatlakozó szivárgók a felszín alatti vizeknek a műtárgytól — hidak ellenfala, alagútbiztosítás, támfal — való távoltartását, ezzel annak korrózióvédelmét szolgálják, és a műtárgyakat a víznyomástól mentesítik. Árkos szivárgók építhetők még — körítőszivárgóként és — szivárgóhálózatként. A munkagödrök víztelenítésére szolgáló árkos szivárgókat és övszivárgókat körítőszivárgóknak nevezhetjük, mert a munkagödröt körülvéve, annak fenékszintje alá érnek, és víztelenítő hatásukkal biztosítják az építmény szárazban való elkészítését, ill. szárazon tartását. Csúszásra veszélyes hegyoldal stabilizálására, esetleg már megcsúszott lejtők helyreállítása miatt, ugyancsak árkos szivárgókat építünk, hálószerű elrendezésben: e szivárgóhálózat feladata egyrészt a víztelenítés, másrészt — mint a támbordák esetében is — a kis nyírószilárdsággal rendelkező földtömegek megtámasztása. Szivárgópaplanok a szemcsés talajból készített fagyvédő réteg, a koronafejelés és az oldalszivárgó. Ezek mindegyikét a földmű koronájának tükrében helyezzük el, és az általuk összegyűjtött víz nem külön talpcsatornában, hanem magán a földművön, ill. annak tükrén folyjék le. Szivárgópaplanok elhelyezhetők ferdén is, földművek, különösen földgátak egyes részeinek víztelenítésére, ill. szárazon tartására, esetleg felfakadó források vizének elvezetésére (4.21b ábra). A helyesen tervezett és kivitelezett szivárgónak — lehetőleg egyidejűleg — a következő feltételeket kell kielégítenie: 1. A szivárgó minél nagyobb áteresztőképességű legyen. 2. A szivárgóval érintkező talajból a vízáramlás ne vigyen be finomabb szemcséket a szivárgóba. 3. Felszíni vizek ne juthassanak be a szivárgóba. 4. Az áramló víz a szivárgó egyik rétegében se okozzon kimosásokat (ún. belső eróziót). 5. Ha az áramló víz mégis tartalmaz finomabb szemcséket, úgy ezeket lebegtetve sodorja el, és ne rakódjanak le a szivárgóban. 6. A szivárgóba jutó víz minél gyorsabban és minél rövi- debb úton vezetődjék le a befogadóba. Bármilyen szivárgóról is legyen szó, mindig szem előtt kell tartani, hogy szivárgó építésének csak akkor van értelme, ha mind a tervezés, mind a kivitel kifogástalan: helytelen szerkezetű vagy elhelyezésű, rosszul kivitelezett szivárgó mindig többet árt, mint használ, mert a felszín alatti vizek összegyűlve felduzzadhatnak, a környező földtömegeket, esetleg a szivárgó fenékszintje alatti, eredetileg kifogástalan minőségű talajrétegeket átáztathatják, és így a földmunka romlását okozzák. 4.52. Víztelenítés árkos szivárgókkal Az árkos szivárgókat rendszerint a térszintig szemcsés vízvezető anyaggal (homok, homokos kavics, kavics, zúzalék, zúzottkő stb.) töltjük ki, és a térszinten vízzáró anyaggal (pl. betonba rakott terméskő) zárjuk le. Az árkos szivárgó alján vízvezető csövet vagy csatornát helyezünk el, folyamatos esésben. 4.521. Árkos szivárgók szerkezete Az árkos szivárgók részei: — szívótest, — fenékcsatorna, — felső lezárás. A szívótest feladata a környező földtömegek vizének leszívása: az összegyűjtött vizet a fenékcsatorna vezeti el, a felső lezárás pedig a felszíni vizek bejutását akadályozza. A következőkben e szerkezeti részeket ismertetjük. A szivárgó legfontosabb része a szívótest (4.26. ábra). Itt mindjárt megjegyezzük, hogy jó működést és hosszú élettartamot a szivárgótól csak akkor várhatunk, ha minden részét egyforma gondossággal tervezzük és építjük. A szívótestet a vízszivárgás várható irányára közel merőlegesen helyezzük el. Megkülönböztetünk: egyenlő szemcséjű szívótestet, amely egyfajtájú szemcsék halmaza, tehát a kb. egyforma szemcsenagyságok a mértékadó szemcsenagyságtól gyakorlatilag alig különböznek; réteges szívótestet, amely leggyakrabban 3, ritkábban 2 vagy 4 szemcsecsoportból áll, és az egyes rétegek S = 15%-nál mérhető szemnagyságainak aránya az 1:4 értéket nem haladja meg (I. a 4.19. és 4.20. ábrát); 4.1a táblázat A szűrőréteg kiválasztása az altalajtól függően Az altalaj A szűrő átlagos átlagos anyaga szemcsemérete, anyaga szemcsemérete, mm mm Iszap és homokliszt 0,01-0,05 Finom homok 0,1-0,5 Igen finom homok 0,05-0,10 Közepes homok 0,1-0,5 Finom homok 0,10-0,50 Durva homok 0,5-2,0 Közepes homok 0,50-2,00 Finom kavics 2,0-10,0 Durva homok 2,00-5,00 Durva kavics, zúzottkő 10,0-20,0 188
