Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal

anyagból készített testek, amelyek éppen a tulajdonságuk révén a környező földtömegekben a szivárgó felé való vízmozgást indítanak meg, ezzel a talajvíz szintjét leszállítjuk, a környező földtömegek víztartalmát csökkentik, és a bennük összegyülemlő vizet a lehető legrövidebb úton a befogadóba vezetik (Markó, 1955).

4.51. A szivárgók osztályozása és működési módja

A szivárgók osztályozhatók alakjuk és elhelyezésük szerint. Alak szempontjából megkülönböztetünk (4.21. ábra):

— árkos szivárgót; amely rendszerint a térszínig érő, fagyálló vízvezető kővel vagy kaviccsal kitöltött, alsó részén fenékcsatornával bíró és felül vízzáró anyaggal lefedett árok;

— szivárgópaplant; a földmű felszínére fektetett, szélességéhez mérten kis vastagságú vízvezető réteg;

— szárltótárót; a térszín alatt bányászati módszerekkel előrehajtott, kidúcolt és utólag kővel, kaviccsal kitöltött vágat.

Elhelyezés szempontjából a következő eseteket különböztetjük meg.

Vonalas földművekkel kapcsolatban épített árkos szivárgók elhelyezhetők a földmű tengelyével párhuzamosan (hossz©

A rétegvíz nyugalmi szintje

' ' J ( / /

/Vizatnemereszto rétég'

' / / / / ////

4.22. ábra. Talpszivárgó alkalmazása a rézsűoldalban jelentkező talaj vagy rétegvíz szintjének csökkentése végett

4.23. ábra. Taipszivárgó alkalmazása a felszínközeli vizek szintjének a fagyhatár alá való süllyesztése céljából

4.24. ábra. Övszivárgó építése a talajvíz földmű alatti szivárgásának megakadályozására

4.25. ábra. Szárítóbordák alkalmazása bevágási rézsűk szárítására és megtámasztására

szivárgó) és arra merőlegesen (keresztszivárgó), esetleg ferdén. A tengellyel párhuzamos árkos szivárgó lehet

— talpszivárgó (4.22. és 23. ábra);

— övszivárgó (4.24. ábra).

A tengelyre merőlegesen álló szivárgó a

— rézsűszivárgó,

— szárítóborda, ill. támborda,

— műtárgyakhoz csatlakozó szivárgó.

A rézsűszivárgók a földművek lejtős felülete alatti, felszínhez közel eső rétegeinek szárazon tartására valók.

A szárítóbordák nagyobb mélységig átázott töltések, vagy bevágási rézsűk anyagának fölös vizét vezetik el, ezenkívül a felületükön elmozdulás esetén kialakuló súrlódás révén támasztó hatást fejtenek ki (4.25. ábra).

187